Megrövidült az út a termőföldtől az asztalig

Nagyalásonyban nemrégiben ünnepélyes keretek között adták át a Táncsics Szövetkezet sertéstelepének hígtrágyakezelő és -hasznosító rendszerét, amely SAPARD-támogatás segítségével valósult meg. A beruházás 73 millió forintba került, de az uniós követelményeknek való megfelelést még további fejlesztések is szolgálják.

EgyébPethes József2004. 11. 26. péntek2004. 11. 26.
Megrövidült az út a termőföldtől az asztalig


A szarvasmarhatelepen is építenek hasonló létesítményt, hiszen ott is képződik hígtrágya. Mivel zömében mélyalmos technológiát alkalmaznak, az uniós követelményeknek megfelelő, beton alapú, támfalas szervestrágya-tárolóról is gondoskodni kell. Az állattenyésztés technológiáját is korszerűsítik, így megújul a kocaszállás, a tehénistállókban pedig a jobb klíma szolgálja majd az állatok jólétét.
A tervezett beruházások 2006-ra készülnek el, összesen 230 millió forint értékben, mondta Házi Csaba elnök. A sertéstelep melletti korszerű hígtrágyakezelő berendezést Pásztohy András, az FVM politikai államtitkára adta át. Szavai szerint ez a beruházás jó példa arra, hogy a magyar gazdálkodók versenyképesek akarnak lenni, és tudnak is alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Belátták, hogy távlatokban kell gondolkodni, és élniük kell a pályázati lehetőségekkel. A fejlesztési igény hatalmas, hiszen a SAPARD-programban rendelkezésünkre álló 65 milliárd forint helyett 217 milliárd forintra pályáztak a hazai gazdálkodók.
A Veszprém megyei szövetkezetben úgyszólván rákényszerültek a fejlesztésre, hiszen 2005-ig kaptak haladékot a mezőgazdasági termelők a környezetvédelmi beruházások megvalósítására. Ha addig nem tesznek eleget az előírásoknak, utána súlyos következményei lehetnek, akár be is zárathatják a telepet. A fejlesztésre szánt pénzt pedig megpróbálják kigazdálkodni, Házi Csaba szerint évente ötven-hatvan millió forintot kell áldozni beruházásra, mert különben nem jutnak előre, nem lesznek versenyképesek.
A sertéstelepen képződő hígtrágya először egy átemelő aknába, onnan a szalmaszűrős fázisbontóba, majd az útóülepítő medencébe kerül, végső helye pedig a 15 ezer köbméteres tározó. Innen az előírásoknak megfelelően vegetációs időben traktormeghajtású szivattyúval emelik ki a vizet, és öntözőgépek segítségével a telep körüli mintegy 160 hektárnyi szántóra juttatják ki. A terület nitráttartalmát állandóan elllenőrizni kell, nehogy túllépje a megengedett határértéket. Ez tehát jellegzetesen környezetvédelmi beruházás. Az sem mellékes, hogy évente mintegy másfél millió forint értékű műtrágya váltható ki a hígtrágyával.
{p}
A telepen ötszáz anyakoca és szaporulata található, itt évente 7500 sertést hizlalnak meg. Az ágazat csak úgy nyereséges, hogy a hízókat a saját vágóhídjukon vágják le és dolgozzák fel. A vágóhíd 2006-ig kapott haladékot a szükséges fejlesztések megvalósítására, de csak a sertésvonalat fogják fejleszteni. A szövetkezet azon kevés mezőgazdasági üzemek közé tartozik, ahol a szántóföldtől az asztalig nyomon követhetik az élelmiszer sorsát. Ez azt jelenti, hogy a növénytermesztés fő feladata az állattenyésztés takarmányigényének előállítása: főleg kukoricát, búzát, árpát, tritikálét termelnek. A vetésforgó miatt foglalkoznak repcével és napraforgóval is, bár az itteni, 17 aranykoronás földek nem éppen a szántóföldi növénytermesztésnek kedveznek.
A szövetkezet húsüzemében negyvenféle terméket, füstölt árut, felvágottat készítenek, csak nagyon kevés tőkehúst értékesítenek. Saját boltjuk nincs, de attól még nincsenek értékesítési gondjaik, hiszen közkedvelt, megbízható élelmiszereiknek biztos piacuk van a környéken. Így a sertésfelvásárlási árak csak annyiban érintik a gazdaságot, hogy ha magasabb a hízóár, a húsárak is felfelé kúsznak.
A másik komoly ágazattal, a szarvasmarha-tenyésztéssel már több gondjuk van, hiszen a csökkenő tejár miatt a jövedelmezőség már nem a régi. Házi Csaba úgy fogalmazott, hogy csak nagyon nagy odafigyeléssel lehet nullára kihozni a mérleget. Abban, hogy még mindig lesz minimális nyereségük, közrejátszottak az elmúlt években megvalósított fejlesztések, az új fejőház, a technológia korszerűsítése. A telepen egyébként ezer holstein-fríz tehén és szaporulata található, az éves tejtermelés nyolcmillió liter körül alakul.
Az elnök szerint az uniós csatlakozás rávilágított néhány olyan hiányosságra, amelyeket meg kell szüntetni. Éberen kell járni a világban, alkalmazkodni kell a megváltozott körülményekhez, ez az érvényesülés feltétele. A szövetkezetnek pedig mindenáron talpon kell maradnia, hiszen hat község, kétszáz család élete függ tőle.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek