Pityóka a szellőhátról

Csíkban úgy tartják, a burgonya kenyér, pénz, öröm és bánat. A Székelyföldön pityókának nevezett növény gumója keményítőben gazdag. Ám hogy ott miért tekintenek pénzként a krumplira, arról érdemes meghallgatnunk Gálfi Nándort.

EgyébV. Szász József2004. 11. 12. péntek2004. 11. 12.
Pityóka a szellőhátról


A Csíkszeredában működő Burgonyatermesztést Fejlesztő Kísérleti Állomás vezetője szerint, ha ügyesen bánik vele az ember, akár bort is csinálhat belőle. No nem magyarországi módszerekkel kotyvasztott, elhagyott tanyán műtrágyával érlelt fajtát! A pityókabor, mint minden tisztességes társa, szőlőből készül, a napsütötte, Kárpáton túli vidékekről burgonyáért vett fürtökből.
De kukoricában is számolhatjuk a pityóka értékét. Aki így kalkulál, azt még világrekordnak számító tengerihozammal is meglepheti a törökbúzához amúgy nem túl kegyes Székelyföld. Jó években ugyanis egy hektár csíki föld krumplitermése harminc tonna kukoricát ér Moldvában és a Havasalföldön.
A Csíki- és a Gyergyói-medencében hulló évi hatszáz milliméter csapadék, a napsütéses órák száma, a rovarkártevőket riasztó szél kedvez a termesztésének, így meghonosodása után a burgonya a tájegység legfontosabb árunövényévé lett. Sajnos a párás hegyvidéki klíma a burgonyavész kockázatát is növeli. Nagy bánata ez a pityókatermesztőknek. Nemrégiben azonban javítottak bizonyítványukon a gombafertőzés veszélyéért felelős hegyek. Kiderült, a havasok megkönnyítik a másik súlyos burgonyabetegség, a vírusos fertőzés elleni védekezést. A Csíki-medence fölött, a kizárólag tűlevelű fáknak otthonos magasságban ugyanis alig él meg pityókát károsító vírust terjesztő levéltetű. Lombos erdők híján nem talál elég élelmet, ráadásul a hegytetőt, a szellőhátakat uraló szél a röptét is megnehezíti.
Az 1980-as évek eleje óta működő csíkszeredai állomás ennek a steril világnak a lehetőségeit igyekszik kihasználni. A fertőzésmentes gumók szöveteiből klónozott, majd laboratóriumokban felnevelt növénykéket egy-két évig üvegházakban szaporítják, majd az itt termett pityókagumót 1250 méter magasan lévő parcellákban ültetik el. A kártevők híján vírusmentes havasi krumpli harmadik évi termését már a Csíki-medencében bérelt farmokon szaporítják tovább, így újabb három esztendő múltán az állomás elegendő vetőgumót adhat el a gazdálkodóknak.
A vírusmentes vetőburgonya előállításának erre a rendszeres vegyszerezést nem igénylő, takarékos módjára a magyarországi kutatóintézetek is felfigyeltek. A csíkszeredai állomás néhány éve kölcsönösen előnyös kapcsolatot ápol a Debreceni és a Pannon Agrártudományi Egyetem kutatóintézeteivel, és ma már nyíregyházi, keszthelyi fajtákat is ültetnek a havasi parcellákon. A hegyek fertőzésmentes, vetőburgonya előállítására alkalmas terméséért a magyarországi partnerek laboratóriumi szolgáltatásokkal fizetnek. Vírustalanítják a Szeredából küldött burgonyagumókat, majd klónozással lombiknövénykéket állítanak elő belőlük.Gálfi Nándor beszélt a csíkszeredai pityókatermesztés egy új betegségéről is.
- Magyarország uniós csatlakozása óta a nyíregyházi és a keszthelyi laboratóriumokban előállított klónnövénykékért nem fizethetünk hegytetőn termelt gumókkal. Új, EU-konform és számunkra nagyon fontos pénzkímélő elszámolási módot kell keresnünk. Bízom benne, hogy meg is találjuk, hiszen magyarországi partnereinknek és állomásunknak is érdeke a kölcsönösen előnyös együttműködés folytatása.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek