Régi és új adóterhek

A vállalkozók pénzügyi és adminisztratív terhei jövőre sem mérséklődnek. A kedvező újdonságok mellett a kedvezőtlen intézkedések az erőteljesebbek: a többletterhek elérhetik a 87-105 milliárd forintot.
A tehernövelő változások körében új - és az egyik legsúlyosabb - elemként jelenik meg a vállalkozói járulék, amely országosan mintegy 550 ezer vállalkozást érint. Az új adónemet minden egyéni és társas vállalkozás köteles kifizetni, méghozzá az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem után. Mértéke a jövedelem négy százaléka lesz, és negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetni az adóhatóságnak. A fizetési kötelezettség független a cég formájától, nyereségétől. (Tehát egy nem működő cég beltagja is köteles fizetni a minimálbér után.) A vállalkozói járulék pénzügyi fedezete lesz a vállalkozói járadéknak, ami az egyéni vállalkozók munkanélküli-ellátásának alapját képezi majd. A jelenlegi szabályozás szerint az egyéni és társas vállalkozók nem jogosultak munkanélküli-ellátásra. Január 1-jétől már a fent említett vállalkozói járadék megilleti őket. Ám csak azokat, akik a megelőző négy évben legalább 365 napig egyéni vagy társas vállalkozóként tevékenykedtek, és ez idő alatt eleget tettek a járulékfizetési kötelezettségnek. Ebből az következik, hogy 2005-ben járadékfolyósításra nem kerül sor. A vállalkozói járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap. Öt nap járulékfizetési idő egy nap járadékfolyósításnak felel meg. Mentesül a járulékfizetés alól az a vállalkozó, aki egyidejűleg heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll. A vállalkozói járulékot a javaslat szerint a cégeknek is fizetniük kell, holott nekik eddig is át kellett utalniuk a munkaadói és munkavállalói járulékot. Az új adónem tehát összefoglalva 550 ezer egyéni és társas kisvállalkozást érint, az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem négy százaléka lesz, ami összesen 17 milliárd, személyenként lebontva pedig 27 360 forint évente.
A többi fontos új intézkedés közül a mérséklő hatásúak közé tartozik a vállalkozói adóalap csökkentése az iparűzési adó felével; a csoportos áfa-alanyiság kiterjesztése; a bioüzemanyagok utáni adó-visszatérítés; a tb-járulék felének átvállalása egyes munkavállalói csoportoknál (utóbbi hatására hetvenezerrel nőhet a 25 év alattiak és a gyermekes anyák foglalkoztatása). Az egészségügyi hozzájárulás csökkentése (havi 1200 forint lesz fejenként) novembertől lép életbe. Az innovációs járulék kulcsa ellenben az iparűzési adó alapjának 0,2 százalékáról 0,25 százalékára emelkedik. A mobiltelefon-használat terhei a vállalkozók körében nőnek az áfa korlátozottabb visszaigénylése miatt. A helyi adók esetében az önkormányzatok ötven százalékkal is túlléphetik majd a törvényben rögzített mértéket, ha élnek a január 1-jétől életbe léptethető emelés lehetőségével. Ennek számított hatása újabb hárommilliárd forint. Ehhez járul hatmilliárdos növekedéssel az illetékek emelése és a minimálbér négyezer forintos növekedése, ami szintén súlyos nehézség lesz a munkaadóknak, mivel a munkavállalók 20-25 százaléka minimálbérrel van bejelentve.