Üzenjük

László János, Székesfehérvár
A paradicsom zöld termésében szolanin nevű vegyület van jelen, amelynek mennyisége a bogyók érése során erősen csökken. Ennek ellenére vannak, akik az érett paradicsomot is nehezen emésztik meg. A túlérzékenyeknek ilyenkor azt ajánlják, hogy a paradicsomot vékonyan szeleteljék fel és sózzák meg. Ha a képződő nedvet leöntik róla, már ritkán okoz gondot az emészthetősége. A szolanin - amely a zöld paradicsom kesernyés ízét adja - nagyobb mennyiségben valóban mérgező vegyület. Főzéssel, sózással vagy ecettel azonban kivonható a termésből, így már veszély nélkül lehet fogyasztani.
Ha salátát készítünk belőle, akkor a felszeletelt paradicsomot sóban egy napig állni hagyjuk, majd a levét leöntjük róla. Ezután a szeleteket lobogva forró ecetes, fűszeres vízbe dobjuk, és egyet forralunk rajta. Ezzel a szolanin biztonságosan elbomlik. Ha egészben tesszük el a zöldparadicsomot, akkor a felforralt ecetes, fűszeres salátalével leforrázzuk, lefedve kihűlni hagyjuk, majd másnap az újra felforralt lével ismét leforrázzuk. Az állás és a többszörös hőhatás következtében a szolanin elbomlik, így már nyugodtan fogyaszthatjuk. Csalamádé készítésekor a megfelelő mennyiségű só és ecet semlegesíti a szolanint. Ehhez azonban a receptekben ajánlott fűszerezést és állásidő feltétlen betartását ajánljuk.

Katona Gábor, Edelény
A korábban Bereczki néven forgalmazott, gyenge vagy közepes termőképességű birsfajtával szemben Bereczki bőtermő néven szerepel az a kiváló termőképességű, ellenálló és szárazságtűrő fajta, amelyet a szakemberek a világon elismert, eredeti régi magyar Bereczki fajtának tartanak. Mivel a fajtát Dunabogdányban találták meg ismét, néhol Dunabogdányi néven jelölik, de a hivatalos neve: Bereczki bőtermő. A fajtára jellemző, hogy gyümölcse közép- vagy középkései érésű, zömök, körte alakú, aranysárgára színeződik, erősen illatos, gyengén kövecses. Fája középerős növekedésű, félig felálló ágrendszerű, és igen jó a termésbiztonsága. Baguri Benjámin, Szécsény.
Az ásás nehéz munkáját megkönnyítő rugós ásó Porpáczy Imre gépészmérnök találmánya. A többi ügyes kerti szerszámmal - nyesedékaprító, gyomkiszúró, lengőkapa - együtt nála lehet az eszközöket megrendelni vagy megvásárolni. Címe: 1025 Budapest, Muraközi út 3., telefon: 06-1/325-5705.

Káli Emese, Páty
A mosónövények fő hatóanyagai a szaponinoknak abba a  csoportjába tartoznak, amelyekre a felületi aktivitás és a jó habzóképesség jellemző. Kémiai összetételük folytán az ilyen szaponinok fokozzák a szennyezőanyagok vízoldékonyságát, a mosás során kivált szennyeződéseket megkötik vagy a víz felületén kicsapatják. A szer mosóhatását vízlágyító anyagok (mosószóda vagy később a szóda alapú sütőpor) hozzáadásával és fizikai úton - a kelmék sulykolásával, nyomkodásával - fokozták. A mosónövények közül a legismertebbek a hazánkban vadon is előforduló orvosi szappangyökér és a buglyos fátyolvirág. Mindkettő gyökerében nagy mennyiségben (tíz-húsz százalékban) képződik a felületaktív hatóanyag. A gyökereket a szaponin mennyiségétől függően eltérő időben gyűjtjük. A szedéshez legkedvezőbb korú, két-három éves orvosi szappangyökérben augusztusban és szeptemberben közel kétszeres mennyiségű a hatóanyag, mint a későbbi (őszi) időben. A buglyos fátyolvirág (fátyolka, dercefű) gyökerei ezzel szemben akkor bizonyulnak a legértékesebbnek, ha azokat ősszel vagy kora tavasszal gyűjtik be.
Mosószer nyeréséhez a földtől megtisztított és feldarabolt gyökerekből félnapos hideg vizes áztatással lehet kivonni a hatóanyagot. Az így nyert kocsonyás anyagot hideg vagy meleg vízzel hígítva használják finom kelmék, érzékeny anyagok mosására.