Üzenjük

E heti témáink: a burgonyagumó zöldülése, a korai levélhullás és a takácsatkák elleni védekezés.

EgyébVeszelszky Éva2004. 11. 05. péntek2004. 11. 05.
Üzenjük


Beneházy Zsolt, Újszeged
A burgonyagumó zöldülése nem fertőzéses eredetű, hanem élettani betegség. Akkor alakul ki, ha a napfény közvetlenül éri a frissen felszedett gumókat. Ez ellen csak megelőzéssel védekezhetünk, úgy, hogy betakarításkor a talajból kiforgatott gumókat árnyékoljuk. A gumók bezöldült részében a klorofill mellett szolanin nevű mérgező anyag is keletkezik, ezért ezeket nem tanácsos elfogyasztani, szaporításra azonban fel lehet használni.

Tóth Bence, Ceglédbercel
Hosszan tartó szárazság idején gyakori az egyébként egészséges gyümölcs- és díszfák korai levélhullása. A jelenséget súlyosbítja, hogy csapadékos nyárvégeken a lekopaszodott fák újra kihajthatnak, meleg őszön nem ritka a másodvirágzás sem. Az ilyen késői hajtások azonban a fagyok előtt ritkán érnek be kellőképpen, inkább gyakran visszafagynak, ami tovább gyengíti a növényeket. A megzavart fejlődésű fák ezen túlmenően is sok tekintetben károsodnak. A lombvesztés következtében csökkentett mértékben asszimilálnak, így kevesebb tápanyag jut a termésbe, ezért az minőségileg értéktelenebb lesz. Az asszimiláció során képződött tápanyagok emellett szükségesek lennének a fák téli felkészülésére, valamint a következő évi kihajtásra. Ha csökkent mennyiségben képződnek, akkor a fák legyengülnek, fejlődésük vontatott lesz.Az ilyen aszálykárt azonban jelentősen csökkenthetjük megelőzéssel: a talaj humusztartalmának növelésével, mulcstakarással és a fák célirányos metszésével. A fák alacsony törzsön nagyobb lombkoronát fejlesztenek, így árnyékolással a talaj túlzott felmelegedését és kiszáradását is gátolják. A talaj takarásával - mulcsozás, fóliatakarás, gyepesítés vagy házikertben alátelepítés (zöldségültetés) - szintén mérsékelhetjük az aszály okozta kárt. Mivel a mulcstakaró, különösen télen, búvóhelyet adhat veszélyes kártevőknek (például a pockoknak), ajánlatos ezt az őszi időszakban a talajba forgatni, és tavasszal friss mulccsal pótolni. Ezzel növeljük a talaj humusztartalmát, másrészt a rágcsálók fészkeinek feltárásával és a bebábozódott kártevők felszínre hozásával segítjük a madarak növényvédelmi munkáját. Ahol a pockok és más rágcsálók elszaporodása fenyeget, ott a ragadozó madarak számára minél több helyre tegyünk T alakú ülőfákat, ahonnan lecsaphatnak a földből előbújó károsítókra.

K. M., Solymár
A balkonnövényeken erősen felszaporodott takácsatkák sokasodását vegyszerek nélkül is mérsékelhetjük. A melegigényes kártevő fagyos helyen elpusztul, hűvös helyen csak visszahúzódik, magasabb hőmérsékleten azonban újra szaporodásnak indul. Ennek elejét vehetjük, ha teleltetés előtt a növényekről levágjuk és megsemmisítjük a beteg, fertőzött részeket, a fertőzött leveleket a talajról is összegyűjtjük, majd az egész növényt hideg vízzel alaposan lemossuk vagy lezuhanyozzuk. Mivel az apró kártevő a növénytartók és az épületek réseiben, repedéseiben is áttelelhet, ajánlatos ilyenkor a növényekkel együtt a cserepeket és növényládákat is lemosni, a kiürült tartókat káliszappanos (mosószappanos) vízzel alaposan lesikálni és porszívózással vagy lemosással az esetleges más búvóhelyeket is megszüntetni.Az atkák szárazságban szaporodnak, párás helyen kevesebb gondot okoznak. A talajt ezért alapos beöntözés után vastagon takarjuk faforgáccsal vagy fenyőkéregmulccsal, ami a nedvességet tartja. A telelőhely hőmérsékletéhez igazodva a növényeket mérsékelten öntözzük. Meleg helyen a károsítás ellen párásítással is védekezzünk.

Ezek is érdekelhetnek