Augusztusban kezdődjön a gabonaintervenció

A tagországok közül a magyar árutulajdonosok ajánlották fel a legtöbb gabonát uniós intervencióra. Az FVM adatai szerint az uniós terménytulajdonosok összesen 4,2-4,5 millió tonna gabonát kínáltak, s ebből 2,2 millió tonnányi a hazánkban bejelentett mennyiség. Az előrejelzések szerint további növekedés várható, a hazai felajánlás elérheti a négy-öt millió tonnát is. A magyar gazdálkodóknak vonzó a körülbelül 25 ezer forintos tonnánkénti ár, hiszen a rekordtermés miatt a búzát 18-20 ezer forintért, a kukoricát pedig csupán 16-18 ezer forintért tudják eladni a piacon.
Az uniós tagállamok zömében a gabona elhelyezését nem hátráltatják raktározási gondok, ezért a tulajdonosok nem kényszerülnek a termés azonnali felkínálására. Nálunk viszont számos termelő esetében a raktárhiány nehezíti a magántárolást, szabad intervenciós tárolótér pedig kevés van. A feszültségek enyhítésére az agrártárca kiigazítja a raktárbérleti szerződések feltételeit. A változás lényege, hogy ezentúl a piaci szereplőkkel nemcsak határozatlan idejű, hanem rövidebb időre szóló megállapodást is köthetnek. Ettől azt várják, hogy a termelők saját raktáraikat is felajánlják majd, hiszen a gazdálkodók zöme az új termés betakarításáig szabaddá akarja tenni tárolóját.
A Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége (MOSZ) szerint a magyar gabonatermelők és az unió érdeke is azt diktálja, hogy a jelenlegi novemberi időpont helyett már augusztusban kezdődjön el a gabona intervenciós felvásárlása - hangsúlyozta Horváth Gábor. A MOSZ főtitkára kifejtette, hogy az uniós csatlakozástól remélt pozitív szabályozás legjelentősebb eleme Magyarország számára a gabonaintervenció. Azért kell lobbiznunk, hogy ez az elkövetkező tíz évben is fennmaradjon. Ha az unióban gabonából tartósan többlet alakul ki, akkor Brüsszel megváltoztathatja a rendszert. Kivették már belőle például a rozsot, pedig Németország számára fontos lett volna a benntartása. - Az intervenciós rendszer legkényesebb pontja a felvásárlás novemberi kezdete - jelentette ki Horváth Gábor. - A csatlakozási tárgyalások során Magyarország ezt rosszul zárta. Ezért valakinek felelnie kell. Elfogadták a novemberi intervenciós időszakot, holott minden tudományos eredmény azt mutatja, hogy nálunk a gabona érésének feltételei hasonlatosak az észak-olaszországiakhoz, ezért hazánkban is az augusztusi kezdet lenne a megfelelő. Az első év tapasztalatai után ezt az unióval újra kell tárgyalnunk. A változtatás nekünk azért lenne kedvező, mert jelenleg a kései intervenciós felvásárlás miatt a júniusi, júliusi és augusztusi betakarítás után igen hosszú ideig az országból nem szállíthatjuk ki a gabonát. A kereskedők is másként reagálnának, ha tudnák, hogy a termelők már augusztusban felajánlhatják terményüket intervencióra. Az időpont előrehozása az uniónak is kedvezne, mert a többlet eladása, kiszállítása időbe telik, és így három hónappal korábban elkezdhetné a fölösleg piaci levezetését.  A másik lényeges gond a magyarországi raktárhiány. Végig kell gondolnunk, hogy hol, hogyan, mekkora raktárkapacitást kell létrehozni. Természetesen a termelőknek, mert ha jó a termés, akkor a betakarítást nem akadályozhatná az állami bürokrácia vagy a kereskedő. A gabonatermelés jövője szempontjából már-már alapvető követelmény lesz, hogy a termelőknek saját tárolójuk legyen. A nemzeti fejlesztési terv következő, 2007-től 2013-ig terjedő időszakaszában az állattenyésztő telepek korszerűsítése mellett kiemelt célként a gabonaraktárak építését kell elfogadtatnunk az unióval - fogalmazott a főtitkár.