Hangyaszorgalommal a multik ellen

Tiszakürtön az évekig üresen kongó egykori nagyüzemi pincészet hatalmas erjesztőtartályai újra teljes kapacitással működnek. A környékbeli gazdálkodók szőlőskertjeiből kerül a termés a tornyokba, ahonnan seprős vörösborként értékesítik.
- Mi már eleve úgy vásároljuk, fogadjuk a szőlőt, hogy megvan a gazdája, a helye, az ára, az egyes tornyokban ugyanis az éppen aktuális felvásárlónak a borát érleljük, erjesztjük, és az előzetes megállapodás szerint fizetjük ki a termelőnek - magyarázza Stinner Ferenc, a Tisza Menti Szőlőtermelők Szövetkezetének elnöke. - A szocialista rendszerben a statisztikai hivatal próbálta kitalálni, hogy mennyi szőlő terem az országban. Azért jó ez a termelői csoportosulás, mert a rendszeres felmérések, termésbecslések szigorúan és pontosan megmutatják, hogy melyik tagnak milyen fajtából mennyi szőlője lesz. A várható termést jó előre kiajánljuk a felvásárlóknak, és megpróbáljuk rávenni őket, hogy nálunk dolgoztassák fel a szőlőt. Tavaly 112 taggal alakultunk meg, de már több mint kétszáz termelőnk van, hiszen az értékesítési nehézségek és a nyomott árak miatt mindenki keresi a társulás lehetőségét. Hatalmas régiót ölel fel termelői csoportunk Cegléd, Kiskunfélegyháza és Cserkeszőlő között. Már tíz helyen értékesítjük tagjaink szőlőjét, várhatóan százötvenmilliós forgalmat fogunk lebonyolítani.
- Mekkora szőlőbirtokok vannak a csoport tagjainak tulajdonában?
- Nálunk nincsenek nagyobb, húsz-ötven hektáros ültetvények. Tipikus kistermelők alkotják a pinceszövetkezetet, 0,2 hektártól öt-hat hektárig terjedő szőlőterületekkel. Ezért is választottuk inkább a szövetkezeti formát, mint korlátolt felelősségű vagy részvénytársaságot, ahol a pénz beszél.
{p}
- Ha nem volt komolyabb tulajdonosi háttér és a támogatás is gyengén csordogál, hogyan sikerült megvásárolniuk a volt nagyüzemi pincészetet Tiszakürtön?
- Választanunk kellett, milyen irányban indulunk el: vagy szolgáltatunk, vagy a termés feldolgozását és értékesítését próbáljuk közösen megoldani. A tagság az utóbbi mellett döntött a tavaly decemberi közgyűlésen. Közreadtunk egy papírt, amelyre mindenki név nélkül ráírta, be tud-e szállni és mennyivel. Magunk is meglepődtünk, hogy így összejött az az öszszeg, amelyből ennek a lerobbant állapotú pincészetnek az árát lehetett fedezni. Mivel 2004 januártól a telekvásárlás áfás lett, gyorsan kellett cselekednünk. Karácsony és újév között megkötöttük a szerződést, és a tagi kölcsönökből, valamint a hétmilliós támogatásból megvásároltuk a tiszakürti pincészetet. Úgy gondolom, ha a továbbiakban támogatásokból, pályázatokból és saját erőből fejleszteni tudjuk a feltételeket, akkor pinceszövetkezetünk jövője hosszú távon biztosítva lesz. Mindenekelőtt a tárolóteret kell kialakítanunk, és szeretnénk öt-tíz év alatt eljutni a saját palackozásig - mondja bizakodva a termelői csoport fiatal elnöke, a Tiszakécskén élő szőlő- és gyümölcstermesztő gazda.
- Úgy hozta a sors, hogy egy másik termelői csoport is megalakult a Tiszazugban, ráadásul  nekik is éppen Tiszakürtön van a székhelyük. Szükség van-e erre a választékra, konkurenciára? Nem kellene inkább összeadni az erőket?
- Azon dolgozunk, hogy együttműködés alakuljon ki közöttünk, sőt még a csongrádiakkal is szeretnénk társulni, mert a minisztériumi, illetve uniós útmutatás szerint egy régióban csak egy szerveződés fog megélni. Egyelőre még Nemzeti Alaptól kapjuk a támogatást, de a végleges uniós elismertetéshez és támogatáshoz háromszázmilliós nettó árbevételt kell produkálni. Márpedig ezt csak egy nagyobb szövetkezés tudja elérni. Már a pályázati kiírás is megszületett: november végéig lehet pályázni erre a társulásra és így az uniós elismertetésre.
- Vajon a termelők társulása, szövetkezése segít-e visszaállítani a magyar borok igencsak megtépázott becsületét, és fölvehetjük-e a versenyt az áruházláncokat elöntő, elözönlő külföldi borokkal meg a multicégekkel?
- A multik hatalmas ereje és féktelen terjeszkedése előbb-utóbb minden termékpályán kialakítja, előhívja a magyar gazdák egészséges önvédelmi képességét. A szőlészet-borászati ágazatban összesen 21 termelői csoport alakult, amelyek lefedik az ország valamennyi régióját. Érdekszövetséget hoztunk létre a csoportok között, így könnyebb a termelői érdekeket közvetíteni a minisztériumi illetékesekhez, illetve csak így, közös fellépéssel sikerül nagy tömegű, egységes, jó minőségű áruval megjelenni a piacon és fölvenni a versenyt a multicégekkel. Létkérdés tehát számunkra az összefogás - szögezi le határozottan Stinner Ferenc, majd befejezésül hozzáteszi: - Nem véletlen, hogy visszanyúltunk a múlt század eleji gazdaszövetkezeti gyökerekhez: Hangya Szakági Szövetség lett a neve a szőlő- és bortermelők országos érdekszövetségének.