Kutyaposta

Él velünk valaki - meglehet, százezer éve már -, akit ugyan sokszor nevezünk az ember négylábú barátjának, olykor hűséges társának, de azt hiszem, komolyan és igazából még mindig nem néztünk szembe vele, azzal a lénnyel, akit mi kutyának hívunk.

EgyébSzücs Gábor2004. 12. 24. péntek2004. 12. 24.
Kutyaposta


Mit gondolunk róla? Leginkább haszonállatként tartják számon az "ebet", másutt már eljutott a háziállat rangjáig, és persze léteznek a kedvtelésből, a szeretetből tartott kutyatársak is. De arról, hogy ez a barát mostanra már egy sor olyan készséggel rendelkezik, amelyeket évszázadokig csak az emberi fajnak tulajdonítottak, bizony keveset beszélünk. Pedig e példátlanul hosszú együttélésünk során a kutya viselkedése úgy alakult, hogy - egyedüliként az állatvilágban - képes zökkenőmentesen beilleszkedni az emberi csoportok életébe. Mégpedig azért, mert elsajátította a szociális megértést; úgy is mondhatjuk, hogy az emberrel együtt élve a kutya már érti az életet. Az életet, amelyben az emberrel együtt létezik.
Hogy mi mindent tud? Az egész újság nem volna elég ennek felsorolásához... Ezért inkább csak néhány olyan tényre hívnám fel a figyelmet, amely talán nem közismert. Például képes az asszociatív tanulásra. Már érti az elvont fogalmak egy részét, s noha nincs szava rá, de ismeri a számokat is, ha a szám kicsi. Ismeri az okság elvét, képes az induktív következtetések elvégzésére.
Ez nagyon tudományosan és talán nagyon ijesztően hangzik. Mondok mást. Az etológusok - méghozzá a magyar etológusok! - legújabban azt feltételezik, hogy az emberi társadalomszerveződéssel nagyjából egy időben háziasított kutya mostanra elsajátította az emberi "nyelvi komplexum" csaknem minden elemét. A tudósok szerint ugyanis, ahol az ember 100-150 ezer évvel ezelőtt tartott, ott tarthatnak most a kutyák is: közvetlenül a "beszéd" kialakulása előtti stádiumban. A kutatásaiért Kossuth-díjat kapott Csányi Vilmos etológusprofesszor a humán tulajdonságoknak a kutyákban lassan "összeálló" együtteséről beszél.
Kiderült például, hogy a vakvezető kutyáknál az ember-kutya páros tagjai szinte folyamatosan cserélik a vezető, illetve a vezetett szerepét. Ahol látóra van szükség, ott a kutya dirigál, ahol meg új, ismeretlen útvonalat kell választani, ott az ember veszi át az irányítást. S a vakvezető kutyák mindezt teszik úgy, hogy nemegyszer felülbírálják a sok hónapos kiképzéssel beléjük nevelt szabályokat. Az állatvilágban nincs arra példa, hogy egy állat hol feladja dominanciáját, hol meg visszaveszi; erre is egyedül csak a kutyák képesek.Az elmúlt évtizedben sok orvos érdeklődése fordult a kutyatartók felé. A kutatások eredményei szerint ugyanis a kutyatartás csökkenti a magányt, a depressziót, a testi-szellemi leépülést, és fokozza a stressztűrő képességet. Egy gazdáját szerető kutya naponta többször is tudatja emberével, hogy rajong érte, és sokuknak bizony ez az egyetlen lehetősége, hogy szeretetet kapjon. A kutyák - és ez is köztudott - segítik a vakokat, a mozgássérülteket, a siketeket és az epilepsziásokat is.
Amikor most újraindítjuk a Szabad Föld egykor volt Kutyapostáját, leginkább ezekről a kérdésekről szeretnénk Önökkel szót váltani. Kevesebbet tehát arról, hogy miért vakaródzik a Bodri - tessék orvoshoz vinni! -, vagyis nem a "kutyaságról", sokkal inkább az emberségről... Hisszük, hogy egy különleges lénnyel ajándékozott meg bennünket a természet, aki segítségünkkel elindult azon az úton, amely kiemeli őt az állatvilágból.
Várom leveleiket!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek