Olajmúlt, hidrogénjövő

Van ekörül más bibi is. Például, hogy - az előrejelzések szerint - a következő ötven évben bolygónk energiaszükséglete a kétszeresére növekszik. (Gondoljunk csak bele, mi lesz, ha az 1,3 milliárd lakosú Kína is eléri a motorizáltságnak azt a fokát, amelyet mondjuk Európa elért!) Mindebből nyilvánvaló, hogy még erőteljesebbé válik bolygónkon az energiahordozókért folytatott küzdelem. Amiben az Európai Unió országainak már csak azért sem lehetnek vérmes reményei, mert olajszükségletük felét importálják, tehát igencsak kiszolgáltatott a helyzetük. Ezért aligha túlzás, hogy az unió számára az új, alternatív energiaforrások fölkutatása bizony létkérdés is, nem csak környezetvédelmi ügy. Mert hiszen képtelen lesz megállni a nagy gazdasági világversenyben, ha a kőolaj helyett, amelyre ma közlekedését alapozza, nem lesz másik energiahordozó.
De van másik! Tudományos körökben egyre többen hangoztatják: a kőolaj által meghatározott XX. század után a XXI. a hidrogén évszázada lesz. A periódusos rendszer első eleme valóban ideálisnak látszik erre a célra, mert jól ég; amiben pedig a legjobb: égésterméke a színtiszta víz. Ám van egy kis gond vele. A hidrogént ugyanis úgy nyerik, hogy a (két rész hidrogénből és egy rész oxigénből álló) vizet elektromos árammal alkotóelemeire bontják. Ezt az áramot viszont, ma még legalábbis, fosszilis energiahordozók, így földgáz, szén, kőolaj elégetésével nyerik. (Ezért mondják a módszer ellenzői, hogy a hidrogén alkalmazása semmivel sem környezetkímélőbb, mint a hagyományos technológiák.) Az pedig már nem változtat a lényegen, hogy az így előállított hidrogént hogyan használják föl például a motorizációban.
A járműiparban ma már kipróbált technológiák léteznek a hidrogén hasznosítására. Az egyik az úgynevezett üzemanyagcellás változat: a hidrogénnel elektromos áramot termelnek, ez hajtja meg az autót mozgató villanymotort. A japán Toyota jár elöl ebben, és nem is eredménytelenül. A cég által gyártott, felerészben hidrogénüzemű Toyota Priusé lett az idén Az Év Autója cím. Hibridnek is nevezik, mert benne benzin- és hidrogénüzemű motor is található.
{p}


A BMW hidrogénautóját másféle technológiára alapozták. Itt a hidrogént döntően a motor meghajtására használják: a motortérben ezt égetik el benzin helyett, és az így keletkező energia mozgatja a gépkocsit. A tesztautóban ugyan megtalálható a hidrogénes üzemanyagcella is, ez azonban itt csak az akkumulátor szerepét tölti be. A BMW H2R típusjelű tesztjárműve meggyőzően bizonyítja, milyen fantasztikus teljesítmény érhető el a hidrogénautóval. A franciaországi Miramas pályáin vizsgázott, teljes egészében a hidrogént hasznosító kísérleti autó hatliteres, 12 hengeres hajtóműve 285 lóerős teljesítményű, és óránként háromszáz kilométert is meghaladó csúcssebességre képes.
Mindez azonban még csak a kezdet kezdete. Az előrejelzések 2010-re teszik a hidrogén-meghajtású autók sorozatgyártásának idejét, amellyel párhuzamosan fokozatosan épülnek ki a hidrogéntöltő állomások, amelyek ekkor még nem alkotnak egységes hálózatot. 2020-ra várható a benzinüzemű személyautókkal minden tekintetben versenyképes hidrogén-meghajtású gépkocsik tömeges megjelenése, illetve a hidrogéntöltő állomások egységes hálózattá fejlesztése. 2040 pedig az a dátum, amikor a hidrogénautó uralkodóvá válik a közlekedésben.
Mindehhez persze még meg kell oldani néhány "apróságot". Például ki kell dolgozni a folyékony hidrogén szállításának, tárolásának biztonságos módját. Ami már csak azért sem pofonegyszerű, mert -253 Celsius-fokon kellene tartani akkor is, ha huzamos ideig nem használjuk a gépkocsit. Ilyen hőmérsékleten tárolható ugyanis a legtöbb hidrogén a legkisebb helyen. És lennének teendők a hidrogén vízből való kinyeréséhez, az elektrolízishez szükséges hatalmas mennyiségű energia előállítása vonatkozásában is. Itt válik kulcskérdéssé, hogyan lehet majd meghatározó arányúvá tenni a gazdaságban a megújuló energiákat, így a víz, a szél, a nap és a biomassza energiáját vagy a nagy reményekre jogosító fúziós energiát. Mert ezen áll vagy bukik, hogy sikerül-e letennünk a kőolajról.