Tihanyi ősi hely

Az ünneppel kapcsolatos sajtótájékoztatón Korzenszky Richárd perjel, az apátság mostani vezetője leszögezte:
- Tihany ősi hely, szent helye a vallásnak és a magyarságnak.
Az altemplomban nyugszik az alapító, aki  bencéseket telepített le a korabeli oklevél szerint "a Balaton-tó fölött", hogy legyen templom és kolostor, ahol imádkoznak érte, s ahol majd eltemetik.
- Tihany nem a miénk, bencéseké, hanem mindannyiunké; és remélem, hogy mi, bencések a magyaroké vagyunk, hiszen a magyar kultúra, a magyar írásbeliség a bencések nélkül elképzelhetetlen - folytatta a perjel. - Ők hagyták ránk becses nyelvi emlékeinket, a Pray-kódexben őrzött Halotti beszédet és a Bencés Főapátsági Levéltárban őrzött, 1055-ben készült, latin nyelvű Tihanyi Alapítólevelet. De 58 magyar közszó is előfordul benne, valamint a nevezetes kifejezés: "feheruuaru rea meneh hodu utu rea", azaz a Fehérvárra menő hadi útra.
A szőlészet legrégibb említése Magyarországon a Tihanyi Alapítólevélben fordul elő. A XI. század közepén Zobor, Bakonybél, Zalavár, Pécsvárad, Csanád és Sár után került sor a tihanyi apátság létrehozására.
A bencés szerzetesek élete a történelem folyamán többször megszakadt e helyen. A szerzetesrendek 1950-ben bekövetkezett feloszlatása után csak Pannonhalmán és Győrött működött a rend. A rendszerváltozás után, 1994-ben visszakapott tihanyi apátsági épületben jelenleg hét szerzetes él. A tihanyi közösség Pannonhalmához tartozik, a perjel irányítja.A jubileumi év idén november 17-én, Szent Ányos ünnepén kezdődött, Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát nyitotta meg.
Jövő év március 19-étől tekinthető meg a jubileumi kiállítás, amelyet május 21-én Mádl Ferenc köztársasági elnök is meglátogat. Július 11-én lesz a rendalapító Szent Benedek ünnepe. Az augusztus 11-i Nagyboldogasszony ünnepét Márfi Gyula veszprémi érsek, a szeptember 10-i Könyörgést a magyarságért Erdő Péter bíboros-prímás, budapest-esztergomi érsek tartja.