Tudományos mozaik

Bogaraktól mérges béka
Egy Dél-Amerikában honos béka váladékával évszázadokon át mérgezték nyílhegyeiket a harcba induló bennszülöttek. Hatóanyaga olyan idegméreg, amely a megsebzett ellenség halálát okozza. A békákban és egyes új-guineai énekesmadarakban kimutatott mérgező batrachotoxinok valójában önvédelmi célokat szolgálnak; megvédik őket a ragadozóktól, miközben persze szervezetük ellenáll a hatóanyaguknak. A kaliforniai tudományos akadémia kutatói eddig is gyanították, hogy a mérgező hatóanyag kialakulásához szükséges alkaloidokat nem az állatok szervezete állítja elő, hanem a táplálékkal veszik magukhoz. De hogy milyen táplálékkal, azt csak most derítették ki: a tudósok fölfedeztek egy olyan bogárfajt, amelynek a teste nagy mennyiségben tartalmaz batrachotoxinokat. Ezeket a rizsszemnyi bogarakat nagy számban fogyasztják az említett békák és a madarak egyaránt. Így kerül tehát a méreg az állatokba - de hogy mi módon jut a bogarakba, arra a kutatók még nem találtak világos választ.

Napvitorlás indul az űrbe
A jövő év elején olyan űreszköz kezdi meg fölfedező útját az univerzumban, amelyet a napfény nyomása által kiváltott erő tart mozgásban. A nemzetközi csillagvizsgáló társaság (Planetary Society) támogatásával épített Cosmos-1 napfényvitorlás különleges, erősen fényvisszaverő anyagból készült vitorlájának a fény nekiütközik, és nagy erővel visszaverődik róla. A fény elemi részecskéinek (a fotonoknak) ilyen erőteljes, ellentétes irányú ütközéses mozgása (impulzusa) hozza létre azt a hajtóerőt, amely lassú, de folyamatos mozgásban tartja az űreszközt. Az így keletkező hajtóerő elsősorban a vitorlafelület nagyságától függ. Ennek megfelelően a Cosmos-1 napvitorlást nyolc, egyenként tizenöt méter magas, háromszög alakú vitorlaszárnnyal szerelték föl. A vitorlák összfelülete hatszáz négyzetmétert tesz ki (mintegy másfélszerese a szabványos kosárlabdapálya méretének). A kutatók szerint ez a felület még igen kicsi, de próbának megteszi, ezért az első napvitorlás próbarepülését is csak rövid útra tervezik.

Érszűkület légszennyezés miatt
Az életkor, az életmód, a dohányzás és sok más tényező hatása közismerten növeli az artériák falvastagságát. A kutatók most megállapították, hogy a tartós légszennyezés is hasonlóan hat az emberi szervezetre. Kísérletben vizsgálták a jelentkezők nyaki artériájának falvastagsága és az egyes légszennyező anyagok töménysége közötti összefüggést. Megállapították, hogy a káros anyagok tíz mikrogrammos koncentrációnövekedése mintegy hat százalékkal növelte az erek falvastagságát jelző értékszámot. Az is kiderült, hogy a légszennyezés egészségkárosító hatása nagyobb mértékű a hatvan év fölöttiek körében és azok között, akik koleszterincsökkentő szereket szedtek.