Védjük a csillagos eget...

Sok vándormadár a csillagok alapján tájékozódik, és ha más fények is megjelennek, vagy ha az égbolt megnőtt háttérfényessége miatt eltűnnek a csillagok, elveszítik tájékozódási képességüket. Évente több millió madár pusztul el azért, mert a toronyépületeknek ütközik. A madarak haláláért részben a tükröző felületek felelősek, többségüket az épületek túlzott kivilágítása csalja csapdába. Szakemberek szerint elsősorban a vonuló fajokat zavarja a fény: egy bekapcsolt zseblámpa darvak, vadludak ezreit röppenti fel. Brazíliában megfigyelték, hogy a zaj és fény messzire üldözte az erdőirtások környékéről a korábban ott fészkelő példányokat. Az egész éjszakán át tartó világítás megváltoztatja a madarak viselkedését is, az angol nagyvárosokban például a vörösbegyek végigdalolják az éjszakát.
Sok állatnak biztonságot ad az éjszakai sötétség. A tengeri teknősök éjjel bújnak elő a tojásokból, majd nyomban megindulnak a partról életelemük, a víz felé. A tenger irányát a csillagok vagy a Hold vízfelületről visszaverődő fénye határozza meg. A mesterséges fények azonban megzavarják őket, és gyakran elvétik az irányt, amiért az életükkel fizetnek. A fénycsapdaként működő reklámtáblák, lámpák tizedelik az éjszaka repülő rovarfajokat is: az USA-ban napi 85 millió példányra becsülik a fények áldozatait. Mivel a táplálkozási láncban alapvető a rovarok jelentősége, számuk csökkenése a tudósok szerint az ökológiai rendszer egyensúlyvesztéséhez vezethet.
A világűrből készült felvételek pontosan kirajzolják a fejlett világ kiterjedését: Európa, Észak-Amerika, Japán és Kína partvidéke fényárban úszik. Kutatások szerint a túlzott világításnak az lesz a következménye, hogy húsz év múlva Európából már csak a bolygók visszfényeit és néhány ragyogóan fényes csillagot láthatunk majd. A nagyvárosokban és az iparvidékeken már töredékére csökkent a szabad szemmel látható csillagok száma.
Meglehet, hogy húsz év múlva nem látjuk a Tejutat? A csillagászok sem örülnek annak, hogy megnőtt az égbolt háttérvilágossága. A hazai szakemberek szerint ma a Zselicben a legtisztább az égbolt Magyarországon. Egy csillagvizsgáló zavartalan működéséhez hozzávetőleg harminc kilométeres körzetben kell mérsékelni a közvilágítást és a reklámfényeket. A fővárosban megoldhatatlan lenne ez, komolyabb mérések esetén a Mátra csúcsán, a Piszkés-tetői obszervatóriumban is gondot okoz a környező települések világítása.
A fényszennyezés megakadályozása nem jelenti azt, hogy elsötétítést kellene bevezetni falun, városon. A fények erősségének és irányának okos megválasztásával, a felfelé is sugárzó lámpák számának csökkentésével jelentősen mérsékelni lehetne a káros hatást. Csehország, Olaszország és az USA több állama törvényben igyekszik gátat szabni a folyamatnak. Az olasz képviselőház határozata egyenesen arra kötelezi a kormányt, javasolja a UNESCO-nak, hogy a csillagos eget nyilvánítsa az emberiség közös, védendő kulturális örökségének. Az olasz honatyák érvei között szerepel, hogy a helytelenül használt mesterséges fény környezeti, társadalmi, kulturális károkat okoz, ráadásul energiapazarlás is.