Harangtól a vasúti hídig

Már a kilencvenes évek közepétől jelentkeztek Magyarországon a színesfém-lopásokkal és a jogosulatlan kereskedéssel kapcsolatos problémák. A színesfém-lopásokat tekintve a 2001-es év volt a legrosszabb, 2005 óta viszont újra megemelkedett a lopások száma, s azóta is csak nő. A rendőrségi adatok nem is fedik a teljes valóságot, mivel a kisebb károkat nem is jelentik. A rosszabbodó helyzet oka egyszerű: egyre inkább megéri az „újrahasznosítás”. A színesfémhulladék mennyisége évről évre csökken, a gyűjtési lehetőség egyre kevesebb. A tolvajok ezt használják ki. Legtöbbször műtárgyakat, hőtávvezetékeket, vasúti berendezések, trafóházak, elektromos elosztó szekrények, postai kábelek színesfém burkolatait, alkatrészeit lopják. Vagyis mindent, ami mozdítható. A sínek, KRESZ-táblák mellett a legnagyobb felháborodás a szobrok és síremlékek ellopását kíséri. Idén áprilisban a Gellért-hegyről Wagner Nándor Filozófusok kertje című szoboregyütteséből loptak el három életnagyságú bronzfigurát. A Mahatma Gandhit, Assisi Szent Ferencet és Bodhi Dharmát ábrázoló, két és fél méter magas – egyenként körülbelül tízmilliót érő – szobrok azóta sem kerültek elő. Májusban a XV. kerületből Antall József mellszobra tűnt el. Júliusban a Farkasréti temetőben Hofi Géza síremlékét csonkították meg, augusztusban pedig Teleki Pál Gödöllőn felállított negyvenkilós szobrának veszett nyoma – ennek a szobornak az értéke két és fél millió forint. Az anyagi kár csupán ebben a néhány ügyben negyven-ötven millió forint körül lehet.
A fémtolvajok egyre merészebbek. A Vas megyei Pinkamindszent közelében egy használaton kívüli vasúti hidat próbáltak meg elbontani, majd darabonként ellopni. A nagyszabású akciót a rendőrség hiúsította meg.
A Komárom-Esztergom megyei Oroszlányból ellopták a település Szent József-kápolnájának 60 kilós, a helyi plébános által 700 ezer forintra becsült harangját. Egy hónappal később egy tatabányai színesfém-kereskedésben találták meg a harangot – feldarabolva.

Szegeden egy háborús emlékműről vitték el a bronzdíszeket, Debrecenben egy galériából loptak el bronzszobrokat. Pécsett a Zsolnay Múzeum nemrég felújított homlokzatáról ismeretlenek háromméteres szakaszon lefeszítették a vörösréz ereszcsatornát, harmincezer forintos kárt okozva.
A színesfémlopás az anyagi károkon túl életveszélyt is okoz. Ezért a tolvaj nemcsak lopásért vagy rongálásért, hanem úgymond közérdekű üzem működésének megzavarásáért, a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény elkövetéséért is felel.
A legnagyobb kár a távközlési, az energiaszolgáltató és a vasúti vállalatokat éri. A rendőrség e cégek szakértőit, valamint politikusokat hívott meg szeptember 4-én tanácskozásra. Itt Boross Róbert, az ELMŰ kommunikációs igazgatója beszámolt arról, hogy a vállalatok a lopások miatt kénytelenek a költségek egy részét a fogyasztókra hárítani. Nemcsak a szolgáltatás minősége romlik a tolvajok tevékenysége miatt, de az áram is drágul. Gencsy Péter, a Magyar Telekom biztonsági igazgatója az átvevő telephelyek jobb ellenőrzésében és a folyamatok átláthatóbbá tételében látja a megoldást – a vállalatot az elmúlt évben körülbelül 300 millió forint kár érte.
Horváth Ferenc, a Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete vas- és színesfémhulladék szakosztályának elnöke beszámolója magáért beszélt: egyesületüknek 64 vállalkozó tagja van, de több mint ezer bejegyzett, „színesfémes” vállalkozás üzemel az országban. Az állandó átalakulások, megszűnések miatt nehéz megbecsülni, mennyi jelenleg a legális átvevő. Az elnök szerint a szobrokat, köztéri emlékműveket eddig sem a legális átvevőkön keresztül adták el.
Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint a végleges megoldást az állami monopólium jelentené. Míg a rendőrség szerint a tolvajok nagy része megélhetési bűnöző, Gémesi úgy látja, hogy a bűncselekmények szervezett formában történnek. Az elnök szerint számítógépes adminisztrációs rendszert kellene bevezetni az átvevőhelyeken.
Az MDF még áprilisban tett javaslata szerint csak ellenőrzött származási helyű fémet lehetne átvenni, és azt is vezetni kellene, melyik tételt ki hozta. A pénzmosásról szóló szabályokhoz hasonlóan a nagyobb tételek mozgását az átvevőknek jelenteniük kellene. A kereskedelmet kaucióhoz, erkölcsi bizonyítványhoz is lehetne kötni, valamint kötelező lenne szakértők alkalmazása.

Szegeden a közelmúlt színesfémlopásai miatt külön nyomozócsoport alakult a városi rendőrségen – olyan nyomozókból, akik egyébként erőszakos bűncselekményekkel, kábítószerrel és prostitúcióval kapcsolatos ügyekkel foglalkoznak. E nyomozócsoport vezetőjével, Nagy Sándor rendőr őrnagygyal beszélgettünk.
– Miért tudott így elharapózni a színesfémlopás?
– Ezekben az ügyekben nem könnyű eredményt felmutatni. Eleve sok idő telik el a bűncselekmény és a felfedezés között. Nyilván azért viszik el a fémet, mert van, aki megveszi, ezért nyomozásaink középpontjában is az átvevőhelyek állnak.
– Ha megvan, hogy hová viszik a lopott holmit, miért nem lehet e helyeket bezáratni?
– Az átvett fémek útja nem követhető. A színesfémhulladék fogalma sincsen törvényileg meghatározva. Az átvételi lapon csak az szerepel, hogy átvettem ennyi alumíniumhulladékot, az viszont nem, hogy az éppen egy összehajtogatott liftajtószegély volt.
– Miért nem ellenőrzik az orgazdákat rendszeresen?
– Ellenőrizzük, de akinek „cinkes” áruja van, azonnal elszállíttatja vagy elrejti. Több tonna fémhulladék között lehetetlen megtalálni mondjuk egy csíkokra vágott közlekedési táblát.
– Mi van, ha valaki lebukik?
– Az orgazdaság járulékos bűncselekmény. Csak akkor vonható felelősségre a tettes, ha bebizonyítottuk, hogy az, amit megvett, lopott volt, és ő erről tudott. Ehhez kell a tolvaj is. Ráadásul a büntetések is enyhék. Az üzletet időszakosan a jegyző zárathatja be, de első esetben ez nem feltétlenül történik meg.
– A piac tisztességes szereplői nem jelentenek?
– Kevés ilyen telefonhívást kapunk. Ugyanis ha valaki egyszer nem vásárolta meg a bűncselekményből származó fémet, akkor hozzá többet nem viszi a tolvaj.
– Mekkora az esély a lebukásra?
– Tíz esetből három-négy fogható.