Lángokban állt Dél-Európa

Athanasia éppen a családjával és a férje barátjával ebédelt az Artemida nevezetű faluban, a Peloponésszoszi-félsziget nyugati részén, amikor észrevették, hogy a lángok vészesen közelednek. A férj arra kérte barátját, hogy menekítse a családját, ő pedig otthon próbál valamit tenni. Az asszony kocsiba ültette a négy gyereket, a férfi motorkerékpárral tartott utánuk. Egy kilométert haladhattak, amikor egy felborult tűzoltóautó torlaszolta el az útjukat. Az asszony a gyerekeivel kiszállt az autóból, s gyalog mentek tovább, a férfi pedig visszafordult. A faluba már nem tudott visszatérni, ám szerencséjére az út menti földeket frissen szántották, abba vájt a kezével egy gödröt, s belefeküdt, amikor a toronymagas lángok átviharzottak fölötte. Égési sérülésekkel, két óra múlva merészkedett ki a rejtekhelyéről, s lelt rá barátja családjának maradványaira.
A Paraszkevoula család tragédiája nem egyedi eset Görögországban. A több mint egy hétig tartó tűzvészsorozatban 63-an lelték halálukat, falvak égtek le – elsősorban a Peloponésszoszi-félszigeten s az Athéntől északkeletre található Évia szigetén, ahol magyar tűzoltók is jeleskedtek a lángok megfékezésében –, négyezren maradtak fedél nélkül, százkilencvenezer hektárnyi növényzet pusztult el. Veszélybe került az emberiség egyik legbecsesebb kulturális értéke, az ókori olimpiai játékok színtere és Athén külvárosa is. A görög főváros végül megmenekült, az athéniak „csupán” a füsttől szenvedtek.
A károkról egyelőre különböző becslések látnak napvilágot. Van, aki szerint a görög nemzeti vagyon egy százaléka lett oda. Az bizonyos, hogy mértékét eurómilliárdokban kell számolni.
A tűzvész azonnal földindulást okozott – persze politikai értelemben –, Athénban több mint tízezren tüntettek a kormány tehetetlensége miatt, Kosztasz Karamanlisz miniszterelnök pedig azonnali újjáépítést ígér. Az országban e hónapban választásokat tartanak, ezért bejelentését a görögök egy része a kampányígéretnek tekinti. Érdekes egyébként, hogy a tüzekben nemcsak a kormány népszerűsége perzselődött meg, hanem a baloldali ellenzéké is. A lángokat legeredményesebben a kis pártok lovagolták meg.
A miniszterelnök nem csupán újjáépítést ígért, hanem a gyújtogatók méltó büntetését is. Mert a görögök meggyőződése, hogy a katasztrófáért nemcsak a tartósan negyven fok feletti hőség és a vízhiány okolható, hanem azok is, akik, busás haszon reményében, előidézték a katasztrófát. Görögországban ugyanis törvény nem írja elő a leégett erdők újratelepítését, ezért ott egy-egy tűzvészt követően törvényszerűen megjelennek a spekulánsok, hogy bagóért fölvásárolják a hasznavehetetlen területet, s méregdrága hoteleket, luxusvillákat építsenek helyükre.
S ez nem csupán Görögországban van így, hanem szerte a mediterrán térségben. A hatóságok szerint a dél-olasz vidék tüzeinek 95 százalékát gyújtogatás okozza.
Horvátországban június óta 900 alkalommal gyulladt meg az erdő, s eddig hét tűzoltó lelte halálát hősies erőfeszítése közepette. Az őrizetbe vett gyújtogatók száma harminc.
Nem sok jót ígér a jövő sem. Ausztráliában két hónappal korábban kezdődik a nyár, 10-12 fokkal az átlagos hőmérséklet fölött. Az amerikai űrközpont, a NASA előrejelzése szerint a következő években kevesebb, ám erősebb viharra számíthatunk. S ez szintén kedvez a tüzeknek, mivel a föld jobban kiszárad, viszont a villámlások gyakoribbak lesznek.
Megoldás csakis az ember gyors és gyökeres életmódváltozása lehetne – s azonnali törvény a leégett erdők kötelező újratelepítésére. Ez esetben Magyarország Európa előtt jár, nálunk ugyanis ez a jogszabály él, s némileg védi az erdőket az őrültektől.

Hamu és kár
Csak üszök, korom és hamu maradt mindenhol. Pár napja jártam Dél-Dalmáciában, Dubrovnikot csak az autóút mentette meg a lángoktól. Az út egyik oldalán szenes sziklák, a másikon panziók, apartmanok, családi és lakótelepi házak sora. Néhány méter az egész – ennyin múlt, hogy a néhány héttel ezelőtti nagy tűz nem kapott bele a városba. Azóta nap mint nap két kilométerenként posztoló tűzoltók és rohamkocsik vigyázzák a városra magasodó hegyet. A várost lehet menteni, de a horvát hegyeket szinte lehetetlen.
És ez a helyzet görög, portugál, olasz földön.
Volt szerencsém többször is megfordulni a horvát és a portugál hegyekben, és látni, szinte alig helyrehozható károkat okoz a mediterrán térségben az erdőtűz – nem mint nálunk. Mert ugyan itthon is több évtized munkája vész kárba, mikor meggyullad az erdő, de néhány hónappal később már zöldell a kormossá égett táj. Nem telik bele néhány év, és ismét helyreáll a természet.
Délen más a helyzet: ott akár több száz év is kevés, hogy ismét erdő borítson egy-egy megkopaszodott hegyet. A dalmát hegyek nem voltak ennyire kopárak: a rómaiak, velenceiek vagy éppen a raguzaiak (régen így hívták Dubrovnikot) termelték ki az ottani tölgyeseket, hogy hajót építsenek belőlük. Az esők aztán lemosták a talajt, maradt a szikla, ahogyan mi ismerjük e tájat.
Hát ettől óriási a kár, amikor ilyen helyeken tűz tarolja le az erdőt. Ott nem képes néhány év alatt megújulni a természet. Van szerencsém ismerni néhány területet, ahol a horvát–szerb háború miatti tüzek nyomát még mindig látni, s tíz év alatt jó, ha méteres bokrokat volt képes nevelni a környezet. Fákat viszont nem.
Félő, még évtizedekig kopárak maradnak a görög, horvát, portugál, spanyol hegyek, és marad az ingatlanspekuláció…

Erdőtüzek itthon
Ebben az évben kimagaslóan nagy erdőterület égett le: a „megszokott” ezer-ezerötszáz hektárnyi átlagos területhez képest már 2400 hektár lett a tűz martaléka. Ennek oka egyrészt az idei szárazság volt, másrészt a gondatlanság. A szélsőséges időjárás következtében a teljesen kiszáradt aljnövényzet miatt kialakuló katasztrofális erdőtüzeket elsősorban odafigyeléssel lehetne megelőzni.
Magyarországon jellemzően két fokozottan erdőtűzveszélyes időszakot lehet megkülönböztetni. Az egyik a kora tavaszi időszakra esik, ilyenkor elsősorban a rét- és tarlóégetések miatt gyullad meg az erdő. A másik a nyári hónapokban van: a csapadékmentes, forró napokban az erdei avar teljesen kiszárad, az eldobott cigarettacsikkek és a tűzgyújtási tilalom ellenére meggyújtott tábortüzek, nyári gazégetés lobbanthatja lángra az erdőt. A magyarországi erdőtüzek 99 százaléka emberi mulasztás miatt keletkezik.
A korábbinál forróbb nyarakon nem a tüzesetek száma, hanem a tűz terjedési sebessége és intenzitása nő meg. A felszíni tűzből szinte azonnal koronatűz fejlődik, de a lombos állományok felszíni tüzeinek terjedési sebessége is nagyobb. Ezeket a tüzeket jóval nehezebb eloltani, ezért is érintenek jóval nagyobb területeket.

A vörös kakas szerelmesei
Tüzet raktak augusztus végén a Holt-Kőrösön átívelő szarvasi fahídon, s ezzel alaposan megrongálták az építményt. Néhány hete a békéscsabai román ortodox templomban bukkantak pusztítás nyomaira: megégett a misekönyv és több kegytárgy. A múlt héten egy tizennyolc emeletes szolnoki ház szeméttárolójában csaptak fel a lángok a kukában. Egy hónapja sincs, hogy óriási detonációt hallottak a bonyhádiak, majd egy hét méter széles, szabályos krátert fedeztek fel a határban. Hamarosan akadt kutató, aki bizton állította: a jelek arra utalnak, hogy meteorit csapódott be a földbe. A rendőrség kötötte az ebet a karóhoz, hogy nem természeti tüneménnyel állnak szemben. Hamarosan le is füleltek egy fiatalokból álló társaságot, akik szabad idejükben „kotyvasztották” a robbanóelegyet. Az esetekben egy a közös: mindegyik esetben szándékos gyújtogatás, robbantás történt. Mi sarkall valakit arra, hogy fellobbantsa a pusztító lángot? Erről kérdeztük Komóczi Mihály pszichológust, igazságügyi szakértőt.
– A tűz az az őselem, amellyel szemben leginkább tehetetlenek vagyunk. Egyetlen szál gyufa akár néhány perc alatt elhamvaszthatja egy élet munkáját. Ezt éli át, akinek leég a háza – magyarázza a lélekgyógyász. – Hajdan is előfordult, hogy rosszakarók lángcsóvát dobtak egy gazda szénájára, búzájára, csakhogy tönkretegyék a haragosuk megélhetését.
– Mi jellemzi azokat, akik nem is bosszúvágyból, hanem a tűz iránti beteges vonzalomból gyújtogatnak?
– A piromán ember a szexuális energiáját éli ki a tűzgyújtással. Gondoljunk csak bele, hogy a filmek szerelmi jeleneteiben is a kandallóban pattogó tűz, a lángnyelvek játéka szítja fel a szenvedélyt, nem pedig egy vízesés látványa… Elképzelhető, hogy a tűzijáték is hasonló okból vált össznépi élménnyé.
– Férfi vagy nő a tipikus tűzimádó?
– Inkább a férfiak hajlanak az ilyesmire, szó szerint szeretnek játszani a tűzzel. Ahogy gyerekkorban is főleg a kisfiúk élvezik a tüzeskedés izgalmát. A piros nemcsak a láng, de egyúttal a tilos jelzés színe is, a pirománnak pedig örömet okoz, hogy megszegje a tilalmakat. A pirománia betegség, de ez nem jelenti azt, hogy a kárt okozó tett ne volna büntethető.
– Mi különbözteti meg a tudatosan és a szenvedélyből tüzeskedőt?
– A piromán nem tervez és nem gondolkodik: időről időre rátör a kényszer, hogy kiélje vágyát. Ő az, aki nem menekül a helyszínről, ha fellobban a láng, hanem a közelben marad, mert lenyűgözi a látvány. A spekulációból gyújtogató ellenben valamilyen hasznon reményében teszi a dolgot. Ha azt mondanák neki, hogy az adott területen azután is erdőt telepítenek, miután a fák a tűz martalékává váltak, biztosan nem fogna újra gyufát.

Zsarátnok
Júniusban Dél-Franciaországban égett az erdő ötszáz hektárnyi területen. Ezer turistát menekítettek ki ekkor a roquebrune-sur-argens-i kempingekből, komolyabb személyi sérülést nem okozott a tűz. Az első vizsgálatok szerint az erdőtüzet gépkocsiból kidobott cigarettacsikk okozta.

Júliusban a Spanyolországhoz tartozó Kanári szigeteken 14 ezer embert kellett kitelepíteni. Gran Canarián tízezer hektárnyi területen terjedt el a tűz. Tenerife erdeinek mintegy egyharmadát pusztították el, 15 ezer hektárnyi terület vált a lángok martalékává. Hivatalos közlés szerint a tüzet Gran Canarián egy 37 éves erdész okozta, akinek lejáróban volt a munkaszerződése.

Szerbiában, Macedóniában és Albániában több mint ötezer hektár lett a tűz martaléka. A dél-macedóniai Bitola város közelében kitört erdőtűzben egy ember meghalt, ezreket pedig ki kellett menekíteni. Az országban tomboló erdőtüzek miatt szükségállapotot vezettek be.

Az augusztus még ennél is pusztítóbb volt. Ukrajnában négyezer hektár égett le Herszon megyében. Itt az eltévedt turisták jelzőtüze okozta az erdőtüzet, mely két halálos áldozatot is követelt.

Bulgária középső és északkeleti részén, Kazanlak és Dabovo környékén 9500 hektáron pusztítottak a lángok. A napok óta pusztító erdőtűz miatt Horvátországban 140 turistát és helyi lakost menekítettek ki.

Száz év legnagyobbjai
Az egyik legismertebb erdőtűzben, 1910-ben Idaho és Montana területén 12 ezer négyzetkilométer erdő pusztult el, 86-an meghaltak.

1918-ban, Minnesotában több mint 400 ember esett áldozatául annak az erdőtűznek, melyben 400 négyzetkilométernyi terület égett le.

A valaha észlelt legnagyobb erdőtüzet telepesek okozták. Indonéziában, Borneó szigetén 1982 novembere és 1983 márciusa között 3 700000 hektár esőerdő lett a lángok martaléka.

Kína egyik legsúlyosabb erdőtüzében, 1987. májusában 119 ember vesztette életét.

Lengyelország 1992-es erdőtüzében több mint 92 négyzetkilométer erdő égett le, hárman meghaltak.

1997 és 1998 között Indonéziában soha nem látott erdőtűz tombolt, Kalimantan és Kelet-Szumátra területén 97 ezer négyzetkilométer erdő pusztult el, az erdőtűz miatt keletkezett szén-dioxid a levegőbe kerülve egész Délkelet-Ázsiában szmogkatasztrófát okozott.

Új-Mexikó történetének legnagyobb erdőtüzében, 2000-ben Los Alamos környékén 190 négyzetkilométer erdő, valamint 420 lakóház égett le, a kár egymilliárd dollár volt. A tüzet szándékosan gyújtották bozótégetés miatt a szomszédos Bandelier Nemzeti Parkban.

Gyújtogatók lexikona
Amióta az ember megszelídítette a tüzet, vagyis Prométheusz ellopta az istenektől, nem egyszer fordult elő, hogy az ember annak pusztító erejét használta ki. Történelmi példák bizonyítják, hogy rendkívül eltérő motivációk és érdekek húzódhatnak meg a szándékos gyújtogatások és a gyújtogatók szándékai mögött. Passzióból, politikai, üzleti haszonlesésből – vagy egyszerűen emberi hanyagságból.
Az ókori világ hét csodájának egyikeként számon tartott Epheszoszi Artemisz-templomot egy Hérosztratosz nevű ember égette fel Kr. e. 356. július 21-én, remélve, hogy így híressé válik és a neve fennmarad. Sikerült.
Szintén az ókorban, 64. július 18. éjjelén Róma városa borult lángokba. A közhiedelem szerint Néró császár volt a tűzvész okozója. A vélekedésnek az adhatott alapot, hogy később, az új palotái építésekor a tűz pusztítását kihasználva valósította meg elképzeléseit. Emellett igyekezett Róma népét is segíteni, és palotáit megnyittatta a hajlék nélkül maradóknak, de az utókor számára Néró mégis Róma felgyújtójaként maradt fent – annak ellenére, hogy később bűnbakról is gondoskodott, és a tragédia okozójául a keresztényeket jelölte meg, hogy az ellene irányuló közhangulatot lecsillapítsa.
A hadviselésben viszont mindennapos, egyszerű, közkedvelt és hatékony módszernek bizonyult az úgynevezett felperzselt föld taktikája. Lényege, hogy az ellenség érkezése előtt felgyújtották a termőterületeket, és minden más, élelmet, hajlékot és egyéb alapvető szükségletet kielégítő eszközöket. Ily módon védekezett Flavius Aëtius római hadvezér Attila hun vezér ellen 452-ben, aminek köszönhetően Attila vissza is vonult Pannónia területére. Így óvta meg földjét II. Vilmos angol király a vikingek betörésekor, s első királyunk, Szent István is ezt tette: a királyságot 1030-ban megtámadó Német-Római Birodalom császárának, II. Konrádnak csapatait így éheztette ki és kényszerítette visszavonulásra. De a legismertebb és leghíresebb ilyen eset a történelemben Napóleon 1812-es oroszországi hadjáratának kudarca, amikor is a vele szemben álló Kutuzov tábornok vezetésével szeptember 14-én még Moszkvát is lángba borították annak érdekében, hogy Napóleon csapatait kiűzzék.
Nem mehetünk el a XX. század és világtörténelem egyik legmanipulatívabb gyújtogatása mellett sem, amely mögött a náci párt állt, amikor is felgyújtatták a Reichstag épületét, hogy gyanúba kevervén a kommunista pártot, később leszámolhassanak vele.
Akad példa egyszerű emberi mulasztásra is. Az emiatt bekövetkezett tűzvészek egyik legismertebbje az 1666-os londoni, amely egy pékségben tört ki szeptember 2-án. Ugyan 5-ére sikerült megfékezni, de a négy nap alatt az óváros mintegy 80 százaléka odaveszett.

Fotók: Bohanek Miklós, Németh András Péter, MTI