Újra itt a járvány

Harmincezer honfitársunk fordult orvoshoz a szokásos tünetekkel január második hetében: lázzal, izomfájdalommal, levertséggel, esetleg légúti panaszokkal. Az ÁNTSZ múlt hét szerdán bejelentette, hogy a megbetegedések száma az ország hét régiójából ötben átlépte azt a szintet, amely fölött már járványról lehet beszélni. Azaz százezer főre legalább heti kétszáz megbetegedés jut. A tisztiorvosi szolgálat szerint Baranya, Fejér, Komárom-Esztergom és Pest megyében a legsúlyosabb a helyzet, de jelentősen nőtt a betegek száma hét további megyében is.
A járvány nem csak hazánkat érinti, Európa teljes területén esnek ágynak emberek, a velünk határos országok közül különösen Ausztria polgárai gyengélkednek: míg az európai influenzafigyelő rendszer adatai szerint nálunk háromszáz influenzaszerű megbetegedés esik százezer főre, addig nyugati szomszédunknál ezerháromszáz. Hasonlóan pontos adat nem áll rendelkezésre Bulgáriából, de úgy tűnik, ott is komoly a helyzet – kevésbé az influenzagyanús, inkább a légúti nyavalyák okoznak gondot. Magyarország a kontinens közepesen fertőzött országai közé tartozik. Spanyolországtól Svájcon keresztül Nagy-Britanniáig mindenhol ezt nyögik, bár az EISS (Európai Influenza Figyelőhálózat) adatai szerint ebben a mezőnyben csak Olaszország előz meg bennünket a maga százezer főre jutó 470 megbetegedésével. Európa északi területein eddig kevésbé kellett tartani a fertőzéstől.
Az influenzajárvány évente visszatérő műsorszám, ami ellen komoly intézkedéseket nem lehet tenni. Mivel önmagában az influenza csak a legyengült szervezetre veszélyes, ezért a legfontosabb a már eleve más betegségben szenvedők védelme: a tiszti főorvos ezért látogatási tilalmat rendel el a fertőzött megyék kórházaiban. A másik lényeges kérdés, hogy rendelkezésre áll-e elegendő oltóanyag, ugyanis azok, akiknél komoly kockázattal járna egy ilyen kór, kérhetik, hogy oltsák be őket. Különösen igaz ez a szív- és érrendszeri betegségekben, vagy az olyan anyagcsere-zavarokban szenvedőkre, mint a cukorbetegek – és persze az idősekre is. Aki valamely rizikócsoportba tartozik, ingyen beoltathatja magát a háziorvossal – mások ezer forint körüli áron vehetnek vakcinát. Az 1,3 millió adag háromnegyede a múlt hétre elfogyott.
Csak becsülni lehet az influenza nemzetgazdasági hatásait – kevésbé kiterjedt járványok esetén is legalább kétszázezer honfitársunk marad otthon négy-öt napig. Tavaly a „szezonban” kétszáztízezer megbetegedést regisztráltak. Számításba véve, hogy ha nincs járvány, akkor is hetente öt-tízezren keresik az orvost ilyen panaszokkal, már látható, hogy jobb években is jelentős azoknak a száma, akik egy-egy hetet „lazsálnak” lázmérővel a hónuk alatt. A képet árnyalja ugyanakkor, hogy a két leginkább veszélyeztetett csoport a tizenöt évesnél fiatalabb gyerekeké (30 százalék) és hatvanévesnél idősebb felnőtteké (5 százalék). Az idei adatokból az is látszik, hogy az idősek aránya csökken – talán az ingyenes oltás, talán a részletekre is kiterjedő tájékoztatás miatt –, míg a 15–34 évesek aránya nő (40 százalék). Ugyanakkor már az adatok bontása miatt sem könnyű kikövetkeztetni, hogy mennyibe van ez nekünk – nem tudni, mennyi a betegek közül aktív korú, mennyit költünk gyógyszerre, oltásra, illetve pontosan az ebben az időszakban meghaltak közül hány embernek a halálában volt részes ez a kór.

Nem csak nátha
Dunaújvárosban a Szent Pantaleon Kórház infektológus főorvosát, dr. Somorácz Györgyöt kérdeztük arról, mit érdemes tudnunk az influenzáról, amely napjainkban ismét országszerte fertőz.
– Mi is az az influenza?
– Az influenzavírusok – influenza A, B és C – által okozott légúti fertőzés, mely a téli, kora tavaszi hónapokban terjed, s tömeges járványokat okoz. A köznyelvben influenzának mondanak sok más légúti fertőzést, de fontos tudatosítani, hogy az influenza nem nátha. Előbbi végtagfájdalmakkal, magas lázzal, nagyfokú elesettséggel kezdődik, majd másodlagosan alakulhatnak ki az egyéb, súlyosabb légúti szövődmények.
– Akkor nem is magától az influenzától kell tartani, hanem a szövődményektől?
– Az influenza azért veszélyes, mert a légutak nyálkahártyájának csillószőrös hámját pusztítja el, a légcsőben, a hörgőkben szabad felület keletkezik, mely utat nyit a másodlagosan fertőző baktériumok számára. De az influenza az egész szervezet betegsége is. A vírusok ugyanis szóródhatnak, és különböző egyéb szervkárosodásokat okozhatnak. A legsúlyosabb a vérzéses tüdőgyulladás, melyet maga a vírus okoz.
– Miben különbözik a mostani járvány a tavalyitól?
– A mostani vírus a tavalyihoz hasonló, a múlt évinek egy változata. A fő probléma az influenzavírussal az, hogy folyamatosan változtatja a szerkezetét, ezért nincs tartós védettség ellene. Egy járványon belül is változik, az elején egészen mások lehetnek a vírusok, mint a végén.
– Tehát akit beoltanak a járvány elején, lehet, hogy a végére már nem is lesz védett?
– Megváltozhat a vírus, de döntően nem befolyásolja a védettséget egy járványon belüli szerkezetváltozás. Az biztos, hogy akit beoltanak, annak rövidebb ideig tart a betegsége, ha egyáltalán kialakul. Ezért javasolt mindenkinek a védőoltás, főleg az idősebbeknek, az egyéb betegségben szenvedőknek, mert ők amúgy is esendőbbek, de az említett vérzéses tüdőgyulladás az ép immunrendszerű fiatalokban is éppúgy kialakulhat. Minden járvány alatt van néhány ilyen eset.

Tojáslakó vírusmozsák
Az influenza elleni védőoltásban olyan vírusok vannak, melyeknek a megbetegítő képességét csökkentik, ugyanakkor a védettség kialakításához szükséges szerkezeti elemeiket megtartják. Mint minden orvosi beavatkozásnak, így akár egy oltásnak is lehetnek mellékhatásai, de míg az influenza okozta szövődmények halálosak lehetnek, az oltás okozta súlyos mellékhatások nagyon ritkák. Egyedül arra kell figyelni, hogy tyúktojásban szaporítják ezeket a vírusokat, s bár ezeket tisztítják, valamennyi tyúktojásfehérje bekerülhet az oltóanyagba. Emiatt annak, aki allergiás a tojásfehérjére, nem javasolják az oltást.
Két-három hétnek el kell telnie a védettség kialakulásáig, de még mindig van értelme beoltatni magunkat, hiszen a járvány elhúzódhat akár márciusig is. Aki most oltatja be magát, addigra védett lesz. Még most sem késő tehát kérni a védőoltást.
Az influenza veszélyes betegség, nem szabad bagatellizálni. Sokan úgy gondolják, csak két-három napig tart, amikor pedig elmúlik a láz, már nincs nagy baj. Pedig félni kell az influenzavírustól, hiszen azt meg lehet akadályozni megfelelő kezeléssel, hogy megtelepedjen az emberben, de a már kialakult fertőzést gyógyszeresen nehéz befolyásolni. A megelőzésen van tehát a hangsúly.

Pandémiák
Az utóbbi száz évben négy nagy pandémiát, azaz világszintű járványt jegyez az orvostudomány.
– 1918-ban indult a spanyolnátha, mely a Föld lakóinak 20-40 százalékát betegítette meg és 20 milliónál többen haltak bele. Az influenzavírus főként a 20–40 évesek között szedte áldozatát. A járvány kórokozóját a H1N1-es kóddal látták el.
– 1957-ben az ázsiai influenza fertőzte bolygónkat. A kórokozó (H2N2) ellen csak a 65 éven felüliek rendelkeztek immunitással, de szerencsére a spanyol influenzához képest jóval kevesebb halálozással járt.
– 1968-ban több mint 46 ezer fő halt bele a járványba, holott a kórokozóval (H3N2) szemben az előző járványban szerzett immunitás védelmet nyújtott.
– 1977-ben jegyezték fel az orosz influenzát, ami a H1N1 vírustörzs visszatérését jelentette, de csak az 1957 után született fiatalokat döntötte le lábról.
– 1997-től a madárinfluenza megjelenésével új helyzet alakult ki: a korábban csak madárbetegséget okozó vírus (H5N1) súlyos humán betegséget és kétszázra tehető halálesetet okozott az utóbbi években, de pandémiát egyelőre nem.

Járványarcú bűneink
Minden mindennel összefügg a világon. Nem lehet büntetlenül „felélni” a Földet. A globális felmelegedés hatását már a saját bőrünkön is érezzük. Csupán néhány fokkal magasabb a hőmérséklet az ilyenkor megszokottnál, és ez éppen elég a baktériumoknak arra, hogy gyorsabban szaporodjanak. Az eredmény: Magyarországot hosszabb, százezreket érintő influenzajárvány fenyegeti, számos kórházban már látogatási tilalmat rendeltek el. Az egész Európában terjedő H1-es vírus – amely hirtelen felszökő, magas lázat okoz, és legtöbbször levertséggel, fáradtsággal, izomfájdalommal jár – ebben az enyhe télben akár nyolc hétig is tarolhat köztünk.
A Földet hárommilliárd ember eltartására „méretezték”. Ehelyett ma már hat és fél milliárdan élünk rajta, s száz éven belül túlléphetjük a kilencmilliárdot. Tudósok szerint szükségszerű, hogy időről időre működésbe lépjen egyfajta önvédekezés a túlszaporodásunk ellen.
A pestis hajdanán a kétharmadára apasztotta a középkori Európa népességét. Meglepetésre újra felbukkant. Ma olyan afrikai országokban tűnik fel, ahol mindeddig nem kellett tartani tőle.
A történelem során előfordult, hogy a pestist tömegpusztító fegyverként használták. A középkorban kővetőkkel fertőző halottakat lőttek be az ostromlott várakba, idővel repülőgépről fertőzött bolhákat dobtak városokra vagy kifinomult módszerrel aeroszol formájában vetették be.
Ma már nem kell imigyen fondorlatoskodnunk. Tarolnak a járványok maguktól is. Az eltűntnek hitt fekete halált közben új járványok „helyettesítik”, az AIDS, a madárinfluenza, az ebola teljes kontinenseket fertőzött meg.
Nem vettük komolyan, hogy miközben a minket körülvevő természetet vandál módon pusztítjuk, saját magunkat is ökológiai katasztrófával fenyegetjük.
Nem vigyáztunk a Földre. S úgy tűnik, most bűnhődünk emiatt.

Fotók: Németh András Péter, Ujvári Sándor