Halasztás vagy nyerészkedés?

Minél nagyobb…
A föld ára számtalan körülménytől függ. Elsőként a fizikai adottságaitól: hol található, milyen minőségű (hány aranykoronás), de fontosak a termeléshez kapcsolódó támogatások, a rajta előállított termények ára.
Ma Magyarországon az átlagár 400-500 ezer forint hektáronként. De a történelmi borvidékeken, a nagyvárosok környékén, vagy olyan helyen, amely belátható időn belül belterület lehet, akár 1,5-2 milliót is kérnek érte. (Ma a földértékesítési hirdetéseket böngészve leginkább ezekkel találkozhatunk.) Ennél olcsóbbak a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl területei, míg a gyengébb termőképességű Észak-Magyarországi részeken még mindig kapni 150 ezerért egy hektárt.
Az ár attól is függ, hogy mekkora területet kínálnak egy tagban: egy 100 hektáros vagy nagyobb tábla jóval értékesebb, mint az 1–20 hektáros földön egy ugyanakkora darab. Előbbi egy család megélhetését is biztosíthatja, utóbbi csak a családi kassza kiegészítéséül szolgálhat.
Így vagy úgy, egy biztos: aki ma földet vesz, a legjobb helyre teszi a pénzét. Kockázatmentes befektetés, a kérdés csak a haszon mértéke.

Újabb buborék jöhet
Fogadom, manapság több befektetési bankár is felsóhajt: Bárcsak a földet művelném valahol! Könnyen megtörténhet, hogy hamarosan teljesül a kívánságuk.
Hiszen a nemesfém- és kőolaj-vásárlási láz után idén magasra szöknek a mezőgazdasági területek árai is, hatalmas – és nem égig növekvő – összegek kerültek az ágazatba. Ennek okai összetettek. Egyrészt hatással vannak a föld árára az élelmiszerek árai: tudjuk, hogy milyen libikókázó összegeken jegyezték az utóbbi egy évben a rizst, a kukoricát, a szóját. Másrészt a bioüzemanyagok felfele ívelő piaca is befolyásolja a termőföld árát. Ugyanakkor figyelembe kell venni az összesen hamarosan két és fél milliárdos lakosú Kína és India növekvő igényeit.
A világ vezető befektetési cégei hatalmas agrárterületeket vásároltak fel az elmúlt nyolc-tíz hónapban. Szomszédságunkban például Ukrajnában került több ezer hektár föld külföldi bank kezébe – a most éppen egyensúlyát vesztett Morgan Stanley amerikai bank tulajdonába. Hasonlóan történt az Egyesült Államok és Brazília hatalmas, összefüggő területeivel – ahol valóban nagy hatásfokkal és kis költséggel lehet termelni, s ahol olyan csodagépek dolgoznak, mint a műholdvezérlésű, vezető nélküli kombájn.
Mondják a szakemberek, hogy a következő évtizedben a mezőgazdasági terület, tehát a föld lesz a legjobb nyereségforrás. Hiszen éveken belül egymilliárddal nő majd azoknak a száma, akik kenyeret és húst esznek, tejet és kávét isznak. És nehezen fogja majd a termelés kielégíteni a keresletet – ezért jobb lesz a kínálati oldalon állni: birtokolni a földet.

Egyiknek sikerül
Magyarországon főszabály szerint csak belföldi magánszemélynek lehet termőföldtulajdona, neki is csak legfeljebb háromszáz hektár. Jogi személy – gazdasági társaság – két módon szerezhet ilyesmit: jelzáloghitel-intézet a jelzálogjog érvényesítése során, vagy az egyház, ha valaki rájuk hagyja a termőföldjét. Harmadik kivétel az az ingatlan, amit még kilencvennégy előtt szerzett meg a gazdasági társaság, amikor még szabad volt – jellemzően szövetkezetekről beszélünk.
Külföldi magánszemély akkor szerezhet termőföldet, ha három éve életvitelszerűen Magyarországon lakik, és mezőgazdasági tevékenységet folytat. Ezt leszámítva a tanya tulajdonjogát megszerezheti, igaz, nagyobb bürokratikus hercehurcával kell szembesülnie, mint egy magyar állampolgárnak.
A fent említett korlátozásokon túl a spekulációt – és a teljesen szabad földforgalmat – akadályozza még az elővásárlási jogok szövevényes rendszere. A szomszédot, a helyben lakót a messziről jötthöz képest a törvény előnyben részesíti: ha befut egy vételi ajánlat, akkor ugyanannyi pénzért az elővásárlásra jogosult beléphet az üzletbe a vevő pozíciójában. Hasonlóképpen elővételi jog illeti meg a termőföld bérlőjét is.
Külföldiek, ha szereztek termőföldet, úgynevezett zsebszerződésekkel tették: megvették a földet, de az üzletet nem jegyeztették be az ingatlan-nyilvántartásba, a tulajdon megszerzését a fiókban tartott kontraktus bizonyította, illetve a föld ténylegesen is átadásra került. A vevő ugyan kiszolgáltatott, mert papíron nem az övé a föld, azonban a vételár átadásáról szóló bizonylat birtokában sakkban tarthatja az eladót.
A másik jellemző trükk az elővételi jogok kicselezésére történt. A föld jó befektetés, azonban ilyen célú vásárlását az elővételi jog akadályozza. Ezt úgy kerülték meg, hogy a szerződésbe csereelemeket vittek: az eladók kaptak valamennyi pénzt, és ráadásnak egy színes tévét. Mivel kifüggeszteni csak az adásvételt kell, a cserét nem, ezért ebben az esetben az elővételi jogosultak nem tudtak belépni az üzletbe: így az sem derült ki, hogy a vétel jócskán áron alul történt.

Földek és urak
A múlt század harmincas éveiben még a legnagyobb birtokosok mai szemmel nézve alig fölfogható nagyságú földterületeket tudhattak magukénak. A sorban első Esterházy Pál herceg magyarországi vagyona csaknem 130 ezer hektárt tett ki (emellett Ausztriában is volt 35 ezer hektárnyi birtoka). A Festeticsek birtoka 40 ezer hektáron, az egykori miniszterelnök gróf Esterházy Móricé 32 ezer hektáron terült el.
Őket követi Frigyes királyi herceg 24 ezer, a Batthyány-Strattmannok 11 ezer, József királyi herceg 8500 hektáros földbirtokkal. A legnagyobb földbirtok, amelyet nem arisztokraták tartottak kézben, a Dreher család mintegy 7500 hektáros uradalma volt akkoriban.