A válság utolsó bugyra?

Három mondat, mely fenekestül felforgatta a magyar politikai közéletet. A miniszterelnök távozik – miközben nem mond le. Akadályt szüntet meg – nem ballag föl a Sándor-palotába, hogy benyújtsa lemondását a köztársasági elnöknek. Új többségért harcol a parlamentben, és széles alapokon nyugvó nemzeti kormányról álmodik. Egy mind terebélyesebb válság igazi politikai hozadéka ez. Miért kényszerül Gyurcsány Ferenc majd’ 1700 nap  után arra, hogy kiköltözzön a parlament miniszterelnöki rezidenciájáról? Egészen biztos, ezért is a szakadékként mélyülő gazdasági válság a felelős. Gyurcsánynak lenne még számtalan ötlete arra, hogyan kellene a magyar gazdaságot talpra állítani, csakhogy partner, személyében bízó politikai erő már nincs, vége a társadalom bizalmának.
Reformok kellenek. Megtanultuk: akarjuk a változásokat. Ám ha kissé alaposabban cselekedve a reform szó tartalmát kibontjuk-kielemezzük, már utcára megyünk, hogy megakadályozzuk a változást. Pedig a mostani helyzet könnyen megérthető. Olyan ez, mint mikor az ember hazaviszi a fizetését, letesz az asztalra 100 000 forintot, és azon gondolkozik, hogyan lehetne ebből 180 000-et elkölteni. Hitegetünk, ha lehet, kérlelünk, kölcsönért-hitelért rohanunk, és szédelgünk – ha lehet – egy hétig, egy hónapig; csakhogy ezt évekig nem lehet. Magyarország ugyanezt teszi. Tíz éve, harminc éve? Ki tudja már, mikor kezdődött? Negyven év után elbukott egy társadalmi rendszer, mert a gazdaságok összeomlottak Közép-Európában. Aztán kivívtuk a demokráciát – és csaknem ugyanott folytattunk mindent, ami a jóléti és a szociális kiadásokat illeti, ahol az első szabad választások előtt abbahagytuk. Közben mindenki hazudott. Aki azt mondta, hogy lehet kétszeresére emelni a minimálbért, aki azt, hogy lehet 13. és 14. havi nyugdíjat fizetni, és az is, aki azt mondta, lehet fedezet nélkül hiteleket felvenni autóra, házra, tulajdonképpen mindenre. Miközben az ország – láthatón-láthatatlanul – majd’ beleroppant az egyre nagyobb adósságterhekbe. Most pedig ránk szakadt egy világgazdasági válság, és nincs többet ország vagy bank, amely Magyarországnak hitelt nyújtana arra, hogy ebből közalkalmazottak százezreit tartsuk el, segélyeket osszunk, nyugdíjakat emeljünk. Vagy megtermeljük magunk az erre fordítandó összegeket, vagy nincs, nem lesz miből kifizetnünk – ilyen egyszerű ez.
Ezek következményeképpen ma keresünk egy új miniszterelnököt, aki elmagyarázza nekünk, hogyan lehet eltartani a családunkat és megadni tengernyi adósságunkat. Gyurcsány Ferenc már nem tudott hidat verni a társadalmi szükségletek és az anyagi lehetőségek közé. De tud-e valaki egyáltalán?

Külhonban híresen
Kellemetlen meglepetés Moszkva számára Gyurcsány Ferenc lemondása – értékelte a Kommerszant a magyar kormányfő távozási szándékát hétfőn. Az orosz napilap szerint ezzel a Gazprom által tervezett Déli Áramlat gázvezeték egyik fontos európai támogatóját vesztette el. A lap nem zárta ki, hogy Gyurcsány távozása után a South Stream AG vállalat vezetői posztját kapná.
Gyurcsány Ferenc bejelentése akár egy olyan húzás is lehet – írja az AP amerikai hírügynökség –, amelynek célja, hogy megerősítse pozícióját a párton belül, miközben a szocialisták várhatóan rossz eredményt érnek majd el a júniusi európai parlamenti választásokon.
Nehéz lesz kompromisszumos jelöltet és programot találni – fogalmazott a Reuters brit hírügynökség. Magyarországnak további kiadáscsökkentő lépéseket és más intézkedéseket kell végrehajtania, de a szocialista kisebbségi kormányzat eddig habozott abban, hogy mélyreható csökkentések legyenek a szociális kiadásokban. Olyan károkat okozott a pénzügyi válság Magyarországon, amelyek teljesen romba döntötték a gazdaságot – írja a német Spiegel. A magazin szerint a kabinet levonta a tanulságot, és ezért ajánlotta fel lemondását a kormányfő.
A konzervatív osztrák Die Presse budapesti tudósítója rámutatott, hogy hajlíthatatlan magatartásával Gyurcsány a politikai senki földjére manőverezte magát, és a legvégsőkig kitartott amellett, hogy a súlyos gazdasági válságot radikális szociális megszorítások nélkül is meg lehet oldani, miközben az ellenzék már régóta azon a véleményen van, hogy a krízis leküzdése radikális reformokat követel.
A bukaresti Új Magyar Szó című lap szerint Gyurcsány Ferenc húzása a politikai érettség tesztjét jelenti az új, többpárti kormány számára, amelynek a válságban az összefogást is biztosítania kell.

Lehetségesek
Gyurcsány Ferenc szombati bejelentését gyors közvélemény-kutatás követte. A Népszabadság megrendelésére a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet már vasárnap elvégzett egy telefonos felmérést, az ilyenkor szokásos mintegy ezer ember megkérdezésével.
Egy nappal a bejelentés után már szinte minden választó tudott arról, hogy a miniszterelnök hajlandó lemondani. A kormányfő távozási szándékát 49 százalék örömmel fogadta – derül ki a felmérésből. Ugyanakkor a szocialista szavazók  kétharmada szerint bizonytalanná vált az ország helyzete.
A válaszadók közel fele (45 százalék) előrehozott választásokat sürget, miközben egyharmaduk támogatja azt, hogy a parlamenti pártok  egy szakértő vezette új kormány létrehozásáról egyezzenek meg. A sajtó által megemlített lehetséges kormányfő-jelöltek közül a gazdasághoz közelebb és a politikától távolabb lévőket vélik alkalmasnak a megkérdezettek.
A legjobb osztályzatot Surányi György korábbi jegybankelnök kapta: a válaszadók 47 százaléka tartja megfelelő jelöltnek, bár őt is csak nem egészen közepes szinten tartja alkalmasnak a közvélemény – de a felsoroltak közül az MSZP és a Fidesz szavazótáborában is ő a „nyerő”. Surányi György kedden azt nyilatkozta: nem vállalja a miniszterelnökséget.
Második helyre, 42 százalékos eredménnyel Simor András, a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi vezetője került. „Senki nem keresett meg, és ha megkeresnének, akkor nemet mondanék” – így reagált Simor András arra a kérdésre, hogy elvállalná-e a kormányfői tisztséget.
Harmadik és negyedik helyen a Horn-kormány két pénzügyminisztere, Bokros Lajos és Békesi László következett. Bokros Lajos elvállalná a kormány vezetését, bár felkérés híján egyelőre az európai parlamenti képviselő-jelöltségére koncentrál. Békesi László azt mondta, őt nem kérték fel, egyúttal jelezte: nem vállalná a megbízatást.
A választók nagyjából egyharmada tekintette alkalmasnak Gráf József agrárminisztert meg Kiss Péter kancelláriaminisztert, illetve valamivel kevesebben Bajnai Gordon fejlesztési és gazdasági minisztert. Gráf József azt mondta: „Nem vállalnám, mert ehhez jobb szakember kell”, Kiss Péter szerint pedig nem valószínű, hogy pártpolitikus lesz a következő miniszterelnök.
Nem szerepelt a felmérésben Glatz Ferenc volt akadémiai elnöknek és Mészáros Tamásnak, a Corvinus Egyetem rektorának neve. Glatz Ferenc nem zárkózott el egy esetleges jelölés elől. Mészáros Tamás rektor a titkárságán keresztül annyit közölt, hogy ebben a kérdésben nem kíván nyilatkozni.

Keresek egy embert
…Aki hajlandó az ország élére állni, és átvezetni a magyarokat a XXI. századba.
…Aki egy kicsit gazdasági zseni, kicsit nagy formátumú államférfi, kicsit tekintélyes gondolkodó, kicsit eredeti filozófus, kicsit lehengerlő szónok, kicsit vad küzdő, kicsit megértő ellenfél, és akit lehet nagyon-nagyon imádni.
…Aki baloldali gondolkodó és kellő mértékben liberális, de nincs híján konzervatív értékeknek, aki ízig-vérig európai és tősgyökeres magyar.
…Aki csukott szemmel lapozgatja az alkotmányt, fejből ismeri a törvényeket, és ceruzával javítgat a költségvetésben.
…Aki oldott meg már megoldhatatlan matematikai feladványokat, és képes halomba hányni üvöltő hitelezőket és megvadult csődgondnokokat.
…Aki bájos társalkodó az európai udvarokban, értő magyarázó a parasztházak tornácán, és hévvel agitál a gyárudvarok olajrengetegében.
…Aki humorral fogadja a sorscsapásokat, tud pátosszal szólni a messze távolból üzenő sikerekről, és szemlesütve várja népe vállveregetését, mint ahogy az minden csodatevőtől elvárható.
Ha tud vízen járni, képes fittyet hányni a gravitációnak, gondolatokat olvasni és lebírni még fel nem lobbant indulatokat is – az csak jó.
Keressük Magyarország hetedik szabadon választott, legújabb kori miniszterelnökét – a Kárpát-medencei megváltót.

Utódom az elődöm
A konstruktív bizalmatlansági indítványt nem arra találták ki, hogy a miniszterelnök maga határozzon az utódjáról – jogi szempontból azonban nehéz ezen fogást találni. – Nem is mondott le – hangzott a második gondolata azoknak, akik az első megdöbbenésükből fel tudtak ocsúdni szombaton, amikor Gyurcsány Ferenc belengette távozását a miniszterelnöki székből. A kormányfő két hetet adott az általa elnökölt pártnak – így közvetve saját magának –, hogy kijelölje az utódját. Minderre pedig nem úgy kerül sor, hogy lemond, mert akkor a köztársasági elnöknek kellene felkérnie valamelyik pártot, hogy jelöljön miniszterelnököt, hanem konstruktív bizalmatlansági eljárás keretében. Ennek a jogintézménynek a lényege, hogy a parlament többségének birtokában le lehet mondatni a miniszterelnököt, de csak abban az esetben, ha az új többség abban is egyetért, ki legyen az utódja. Mindezt azért foglalták alkotmányba a rendszerváltáskor, hogy a politikai rendszer stabil maradjon: abban a kérdésben már eddig is többség volt az Országgyűlésben, hogy Gyurcsány távozzon, csak a többségben lévő ellenzék nem tudott volna megegyezni egy közös, új kormányfő személyében.
Most az a jogi dilemma vetődött fel jobboldalról, hogy a miniszterelnök mint képviselő, kezdeményezhet-e konstruktív bizalmatlansági indítványt a miniszterelnök ellen. Gulyás Gergely alkotmányjogász szerint ez ellentétes az alkotmány szellemével. Az alkotmány erre vonatkozóan nem igazít el. Ugyanakkor sehol nem írja azt sem, hogy a miniszterelnök képviselői jogai közül akár egyben is korlátozva volna azon a jogcímen, hogy egyben kormányfő is.
A vita azért is terméketlennek tűnik, mert adott esetben semmi nem akadályozza azt, hogy ne Gyurcsány, hanem a szocialista frakcióból valaki más kezdeményezze a konstruktív bizalmatlansági indítványt. A felvetés azonban elvi, nincs realitása, hogy ez alapján egy esetlegesen a parlament által megválasztandó miniszterelnök pozícióját meg lehetne támadni. Hasonló állásponton van Sólyom László köztársasági elnök is: a benyújtani tervezett konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal azt lehet elérni, hogy a kellő parlamenti támogatás híján lévő miniszterelnököt többségi támogatottsággal rendelkező új miniszterelnök váltsa fel – nyilatkozta hétfőn Varsóban az államfő.