Kiszámíthatatlan folyamok

Viszonylag alacsony a Duna vízállása Bajánál, de megkezdődött az áradás – tudtuk meg Telkes Róberttől, az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság igazgatójától. Nincs ebben semmi szokatlan, a szakemberek rövid időn belül két és fél méterrel magasabb vízállást várnak, mivel megindult az olvadás. – Az ausztriai vízgyűjtő területen az átlagosnál több a hóban tárolt vízkészlet, kilenc köbkilométer helyett tizenkettő halmozódott fel – mondja Telkes. Ez azonban nem jelenti azt, hogy feltétlenül rendkívüli árhullámra kellene számítani.
– Az árvíz kialakulásában három fontos szempont van – magyarázta nekünk Lázár Miklós, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársa. – A téli hónapokban mennyi csapadék hullott, ez a csapadék hó alakjában hullott-e, és ha igen, mennyi halmozódott fel. Az ismeretlen tényező pedig az időjárás, ugyanis ha tavasszal sok a csapadék, vagy nagyon hirtelen kezd olvadni a hó, az is létrehozhat árvizet. A meteorológia egy hétnél tovább nem lát megbízhatóan előre; van ugyan egy hónapos előrejelzés is, de nem kell igazán komolyan venni.
Visszatérve a Dunára: a folyam felső szakaszán ugyan az átlagosnál nagyobb a hó, de a rövid távú időjárás-előrejelzés nem mutat olyan változásokat, ami miatt aggódni kellene, a vízügyi igazgatóság arra számít, hogy az átlagosnál magasabb vízállásnál levonul a téli csapadék. – Ötszáz centiméter körüli vizet várunk a hét második felében – nyilatkozta az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság  igazgatója. A Tiszán még ennyi problémát sem látni.
– Ha az alföldi területeket nézzük, nagyon kevés hó volt, nem is halmozódott fel, ez árvízi szempontból nem említésre méltó tényező – mondja Lázár Miklós. – A Tisza teljes vízgyűjtőjén, ami árvízi szempontból lényeges, viszont volt jelentősebb felhalmozódás. Nem mindenhol, hanem a déli mellékfolyók vízgyűjtőjén hullott több hó. Az északi Kárpátokban a sokéves átlagnál kevesebb esett, tehát öszszesen a szokásos mennyiség hetven-nyolcvan százaléka a hómenynyiség. Az egy hónapos meteorológiai előrejelzés szerint március–áprilisban átlagos időjárási körülményeket – csapadékot és hőmérsékletet – várhatunk, ezeknek a tényezőknek a figyelembevételével a Tiszán nagy valószínűséggel rendkívüli árvízre nem kell számítani. Ugyanakkor egy intenzív, többnapos csapadék bármikor szükségessé tehet védekezést.
Hasonlóképpen nehéz bármit is jósolni arról, hogy lesz-e nagyobb belvíz az idén, vagy nem. Lapzártánkkor összesen három helyen van érvényben belvízvédelmi riasztás az országban, Felső-Szabolcsban másodfokú, Mártélynál és Mezőberénynél első fokú – ez természetesen alapjaiban változhat meg néhány napon belül. Mivel nagy hó nem gyülemlett fel, ezért most nincs különösebb gond, de jelentősebb csapadék esetén ez is változhat. Lázár Miklós vízügyeshez méltó óvatossággal úgy fogalmaz: ha nagyon csapadékos lesz a március, akkor egy közepes belvíz kialakulhat, átlagos időjárási körülmények esetén mérsékeltebb jelenségek fordulhatnak elő. A Dunán ugyanez a helyzet.  Telkes Róbert annyit tesz hozzá, hogy magasabb árhullám esetén a csatornák vizét gravitációs úton nem tudják a folyóba juttatni, tehát 500 centiméteres vízállás környékén néhány helyen el kell indítani a szivattyútelepeket, és ha a vízszint tovább nő, akkor egyre többet kell bekapcsolni – de ez a szokványos tavaszi ügymenet része.
A vízügyi igazgatóságok a Duna és a Tisza mentén is elsősorban a saját területükre figyelnek, de felfelé és lefelé is szemmel kell tartaniuk, mi történik. A külföldi vízgyűjtő területekkel napi operatív kapcsolatban vannak, előrejelzéseket cserélnek a felvízi és az alvízi országokkal is. A Tisza szempontjából az sem mindegy, mennyi eső esik mondjuk Ausztriában, hiszen a két vízrendszer Szerbiában öszszekapcsolódik. A dunai magas vízállás pedig a Tiszát is visszaduzzasztja, függetlenül attól, hogy a Tisza vízszintje egyébként milyen lenne.