Megremegett az olasz csizma

Hétfő hajnalban fél négykor Közép-Olaszországban megmozdult a föld, és csak mintegy 30 másodperc múltán nyugodott meg. A Richter-skála szerint 6,3-as erősségű földrengés középpontja Rómától kilencven-száz kilométerre északkeletre, Abruzzo régióban, pontosabban L’Aquila város közelében volt. Az 1240-ben alapított, manapság mintegy 70 ezer lakosú városban optimista becslések szerint is 10 ezer épület rongálódott meg, legtöbbjük javíthatatlanul.
Az epicentrumhoz közel fekvő középkori városkák a  beszámolók szerint mondhatni megsemmisültek, de legalábbis hosszú hónapokig lakhatatlanok lesznek. Az olasz hatóságok szerint a hétfő hajnali rengés nem kevesebb mint 26 városban és számtalan faluban okozott károkat. Az érintett településeken megszakadt az áramellátás és elnémultak a vezetékes telefonok. Az utórengésektől tartva a régióban számos hidat és utat lezártak. Az internetes hírportálok szerint a L’Aquila közelében lévő San Demetrio dei Vestini lakói közül nyolcan tűntek el, a 250 lakosú Onno településen 24 holttestet találtak – ez utóbbi csaknem a földdel egyenlővé vált. A legtöbb halálos áldozatot valószínűleg a 300 lakosú Castelnuovóban szedte a katasztrófa, ahol több tucat lakóház és egy templom romba dőlt.
Az adatok egyelőre nem véglegesek. Természetesen a mentőalakulatok továbbra is kutatnak, hiszen megtörténhet, hogy egy hét után is túlélőket találnak és mentenek ki a romok közül. Kedden kora hajnalban, majdnem 23 órával az első pusztító földmozgás után a mentők kiszabadítottak egy 24 éves egyetemista lányt a romok alól – jelentette az ANSA olasz hírügynökség. L’Aquilában és a térségben eddig több mint 100 túlélőt tudtak megmenteni. Negyven áldozatot nem tudtak még azonosítani. Korábban az eltűntek számát 250-re becsülték. Kevés öröm számunkra a mérhetetlen talján ürömben: magyar áldozatról jelenleg nem tudni.
Silvio Berlusconi miniszterelnök moszkvai látogatását elhalasztotta, kihirdette a rendkívüli állapotot. Az olasz fővárosba vezető utakat lezárták a közforgalom elől, hogy az elhárításban részt vevő járművek szabadon közlekedhessenek. Úgyszintén közlekedési tilalmat rendeltek el a légtérben is, hogy az áldozatoknak sátrakat, élelmet és felszereléseket szállító helikopterek zavartalanul teljesíthessék küldetésüket. Berlusconi felkérte a katasztrófa sújtotta övezet lakóit, hogy utazzanak el az elemi csapás sújtotta övezeten kívül lakó hozzátartozóikhoz. Az Európai Unió, Oroszország, Németország, Franciaország, Görögország és Izrael azonnal segítséget ajánlott fel, amit az olasz polgári védelem vezetője egyelőre elhárított. Részvétét nyilvánította ki Barack Obama amerikai elnök is, XVI. Benedek pápa pedig „az áldozatokért, elsősorban a gyermekekért” imádkozott.
A legutóbbi napokban többször is megmozdult a föld a térségben. A hétfői rengést néhány kisebb erejű, 3,5 és 3,9-es erősségű földremegés előzte meg vasárnap késő este, majd hétfő kora hajnalban. Mozgalmas a földmozdulás utóélete is: az olasz földtani intézet eddig 280 utórengést érzékelt – és még nem biztos, hogy az utolsó is megtörtént.

Nem lehet megjósolni
Tartoznak nekem egy hivatalos bocsánatkéréssel – ezt mondta dühösen Gioacchino Giampaolo Giuliani, az olasz atomfizikai intézet munkatársa. Az állítja, hogy ő már március végén megjósolta a L’Aquila környékén várható nagy földrengést, de senki sem hallgatott rá.
Giuliani és munkatársai akkoriban hangosbeszélővel felszerelt autókon járták a környéket, és házaik elhagyására szólították fel az embereket, mondván: minden pillanatban várható a földmozgás. A fizikus azt állítja: előrejelzése tudományos adatokon alapult, mert az elmúlt hetekben ugrásszerűen nőtt egy radioaktív nemesgáz, a radon mennyisége. Márpedig a földkéregből felszabaduló gázok azt jelzik, hogy odalent, a mélyben valami készül.
Az olasz Országos Geofizikai és Vulkanológiai Intézet erre közleményben reagált: a tudomány jelen állása szerint nem lehetséges a földrengés helyének, idejének, várható erejének előrejelzése – állapították meg. L’Aquila környékén január óta vannak kisebb-nagyobb földmozgások, de még ezekből is lehetetlen akár csak hozzávetőleges pontossággal megjósolni a rengést. A tudományos gyakorlat ezért inkább csak hosszabb távra, akár tíz évre szóló előrejelzésekkel és valószínűségi számításokkal próbál előre látni.
Ross Stein, a kaliforniai Geológiai Szolgálat (US Geological Survey) geofizikusa elismeri: a radon szintjének emelkedése valóban szerepet játszhat a földrengésekben. A nemzetközi adatok szerint azonban ennek a mutatónak sem jobb a találati aránya, mint más, úgynevezett biztos jelekének. A veszélyes övezetekben ott is kipattanhat óriási rengés, ahol a gázok szintje semmilyen növekedést nem mutat. Stein szerint mindig lehet példálózni olyan egyedi esetekkel, ahol valamilyen jelenség nyomán valóban lehet közelgő rengésre gyanakodni: apró előrengések, a talaj kisebb változása, gázok vagy források felbukkanása.
Csakhogy az eddigi földrengéseket vizsgálva nem alakult ki olyan minta vagy törvényszerűnek nevezhető eseménysorozat, amelynek alapján a földrengések helye és ideje, netán ereje nagy biztonsággal előre jelezhető. Erre egyelőre a japán tudósok sem képesek, pedig a szigetországban évszázadok óta dolgoznak a földrengések előrejelzésén. Ők arra jöttek rá, hogy a holtbiztos előrejelzés módjának felfedezéséig érdemesebb rengésbiztos épületeket, létesítményeket emelni.