Gombabomba és egyéb méregfajták

Ez a méreg leginkább a pékáruk által juthat az emberi szervezetbe. Gyengítheti az immunrendszert, felboríthatja a hormonháztartást, gyermekeknél súlyos korai serdülési elváltozásokat okozhat – ez az általános vélekedés az utóbbi időben a médiában sűrűn felbukkanó fuzáriumtoxinról. Először is tudni kell: nem újfajta gombabetegség a fuzárium, hiszen a gombafélékkel az emberiség a kezdetek óta együtt él. Mint Búza László, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) illetékese fogalmazott, megjelenése tipikus élelmiszerlánc-probléma, hiszen a szántóföldön éppúgy fertőzhet, mint a szakszerűtlen gabonaraktározás és -felhasználás során. Az uniós élelmiszerjog szerint a termék előállítója a felelős annak élelmiszer-biztonságáért, vagyis a búzatermelő, az abból lisztet őrlő malom éppúgy lehet a hunyó, mint a kenyeret, süteményt készítő pékség.

Az MgSzH laboratóriumai véletlenszerű vizsgálatokkal is mérik, hogy a gabonatermékek eleget tesznek-e a többféle fuzáriumtoxin megengedett határértékeinek. A hivatal évente 3000 körüli mintából vizsgál gombatoxinokat – ezek egyharmada a fuzáriumcsoportra irányul –, ám csak néhány esetben találtak veszélyes élelmiszereket. Mivel az utóbbi évtizedben egyre több gabonából készült termék, például müzli vagy teljes kiőrlésű pékáru fogyasztására ösztönzik a lakosságot, a szakember úgy véli: érdemes lenne újragondolni a toxinhatárértékeket is.

Hogy miért éppen a múlt hét közepén, az aratás kezdetén hívták fel ismételten a közvélemény figyelmét a fuzárium veszélyeire, az rejtély. A növényvédő szakemberek szerint ez a penészféleség nedves, meleg időszakban a virágzás utáni héten támad, ilyenkor kell azt szakszerű védekezéssel „megfogni”. Mihály Kálmán növényvédő szakmérnök szerint az idén ez a periódus túlságosan is száraz volt, ezért 2009 aligha kerül be a fuzáriumos évjáratok közé. Ezért felelőtlenség saját magunk által rossz hírét kelteni a kivitelre is kerülő magyar búzának.

A mostani, aratás előtti üzleti taktikázás, vagyis a szerény terméssel együtt járó magasabb gabonaár letörése éppúgy állhat persze a háttérben, mint a toxintól való tényleges félelem. A termelők szerinti rossz időzítés közvetlen oka talán az lehetett, hogy a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (MÉBiH) június 22-i, „fuzáriumügyi” tárgyalására szóló egyik meghívó nyilvánosságra került, amelyben Szeitzné Szabó Mária, a MÉBiH főigazgatója így fogalmazott: „A gabonák fuzáriumfertőzése, az abból származó mikotoxin-szennyeződés esetenként nagyon súlyos humán- és állat-egészségügyi hatása jól ismert az érintett szakemberek körében. Az eredmények alapján egyértelmű, hogy a magyar felnőtt lakosság 5-10 százalékát a WHO által elfogadhatónak tartott napi terhelésnél magasabb toxinmennyiség terheli. A csecsemők és gyermekek terhelése nemzetközi adatok alapján várhatóan még magasabb.”

Tény, hogy a tavalyi év kedvezett a fuzárium szaporodásának. Némelyik tőkeerős malom a határértéket meghaladó fertőzöttség miatt akkor nem is vette át a búzaszállítmányt. Bizonyára akadt azonban olyan cég, amelyik a toxint nem vizsgálta, így azt a búzát már rég megettük – vélekedett egy, a neve elhallgatását kérő szakértő, aki még egyetlen vizsgálati eredményt sem látott, ő is a sajtóból értesült, ami nem bizonyító erejű forrás.

Különösen az egészségesnek hitt teljes kiőrlésű – tehát búzakorpát is tartalmazó – termékeket a fuzárimtoxinok miatt a legsúlyosabb élelmiszer-biztonsági gondnak tartja Magyarországon Mesterházy Ákos, a Szegedi Gabonakutató Kht. főosztályvezetője. A negyven éve fuzáriumkutatással is foglalkozó szakember ezt a véleményét lapunknak is megerősítette. Hozzáfűzte: a fuzárium terjedésének kedvez az egyre kevesebb növényre szorítkozó hazai vetésszerkezet, ami a természetes védekezésként is felfogható növényváltás, vagyis a vetésforgó lehetőségeit is korlátozza.