Vihar, árvíz, jégeső

Mostanság az időjárás hatalmas gondokat okoz a magyar mezőgazdaságban. Sem a gyümölcsöknek, sem a gabonának nem tesz jót az utóbbi hetek vízözöne. Ha nem lesz hamarosan változás, nem kevés termésnek mondhatunk búcsút.

EgyébSzabad Föld Online2009. 07. 02. csütörtök2009. 07. 02.

Kép: Kőszeg, 2009. június 24. Szabóné Lujber Ildikó vödörrel önti ki a vizet az Allianz Hungária Zrt. kőszegi irodájának ablaklán, miután özönvízszerű esőzés volt a városban és környékén. MTI Fotó: Gerencsér Andrea, Fotó: Gerencsér Andrea

Vihar, árvíz, jégeső
Kőszeg, 2009. június 24. Szabóné Lujber Ildikó vödörrel önti ki a vizet az Allianz Hungária Zrt. kőszegi irodájának ablaklán, miután özönvízszerű esőzés volt a városban és környékén. MTI Fotó: Gerencsér Andrea
Fotó: Gerencsér Andrea

Hetek óta kiszámíthatatlan az időjárás az országban. A magas hőmérséklet, a nagyon kevés napsütés és a váratlanul beköszöntő viharok nem csak közérzetünknek, de a mezőgazdaságunknak sem tesznek jót. Már az sem volt jó, hogy a nyár eleji forróság miatt korábban kellett megkezdeni az őszi árpa aratását – azonban mégsem sikerült végezni egyelőre a betakarítással, ezért az aszály okozta károk mellett a viharok hatásával is számolni kell. Amíg ugyanis tart az esőzés, áll a munka a felázott, az eső miatt gyorsabban gazosodó földeken, hiszen a gépekkel nem lehet rámenni a táblákra.

Ha tovább esik, jelentősen le fog romlani a búza minősége – írja a Napi Gazdaság. Az eső kimossa a búza sikértartalmát, ennek a folyamatnak pedig az lesz a következménye, hogy bár nem lesz kevesebb a gabona, az nem lesz étkezési minőségű, csupán takarmányként értékesíthető. És ha ez nem lenne elég, hát a mennyiséggel is adódnak gondok: a Gabonatermelők Országos Szövetsége úgy becsüli, a 2008-as 5,6 millió tonnához képest idén csak 3,5 milliót, a tavalyinak kevesebb mint kétharmadát tudják betakarítani. A repcének sem használ a sok csapadék, nő a magok kipergésének veszélye, a becslések egyre kevesebb – most épp hektáronként két tonna – termést jeleznek előre. A betakarított repcét ráadásul szinte biztosan szárítani kell majd, ami komoly pluszköltséget jelent a gazdáknak. Az eső egyedül a tavaszi vetésű gabonáknak, a kukoricának és a napraforgónak használ.

A gyümölcstermelők sem örülnek a viharoknak: Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a termés jó részét elverte a jég, sok helyen egy szem alma sem maradt a fákon. A megmaradt gyümölcsökkel is sok a baj, mivel az esőzés miatt vékonyabb a héjuk, és könnyebben megrothadnak – arról nem is beszélve, hogy szakadó esőben lényegesen nehezebb a szedésük. Némileg pozitívan árnyalja a képet, hogy a gyümölcsöseik után várhatóan hektáronként 2800, a szántóföldekre pedig 800 forintot kaphatnak ősszel azok a gazdák, akiknek ültetvényében kárt okozott a jégeső. Zalában, Somogyban és Baranya megyében becslések szerint több milliárd forint a kár, sok helyen teljes a terméskiesés.

Az árvíz – a jéggel ellentétben – egyelőre alig okozott kárt mezőgazdasági területen, bár vasárnap megnyitottak egy egyébként mezőgazdasági területként szolgáló vésztározót Mosonmagyaróvár közelében. Úgy tudjuk, hogy az ott gazdálkodókat a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kártalanítani fogja. Az áradásnál jóval nagyobb gondot jelent az esőzés: a viharok és a jégverés több helyen milliárdos károkat okoztak. A parlament hétfőn megszavazta az agrárkár-enyhítési rendszerről szóló törvény módosítását – példás egyetértésben, 347 igen és 14 ellenszavazattal –, melynek értelmében a jégeső is elemi kárnak számít, a kárenyhítési hozzájárulás pedig visszamenőleg is igényelhető.

Ezek is érdekelhetnek