Támad az új influenza

Két nappal az iskolakezdés után felütötte fejét az influenza a csepeli Adu Oktatási Központ Táncsics úti iskolájában. Az intézményben több mint száz diák és pedagógus lázasodott be aznap. A gyerekek, okosan, azonnal jelezték panaszaikat az iskola vezetőinek, akik nyomban értesítették is a kerületi ÁNTSZ-t. A járványügyi szakemberek több lázas betegtől is mintát, azaz orr- és garatváladékot vettek. A gyanú bizonyossággá változott: a hét mintából négy bizonyult pozitívnak az ÁNTSZ Országos Epide­­miológiai Központjának laboratóriumában elvégzett vizsgálatok során. Azt feltételezik a szakértők, hogy a szeptember elsejei tanévnyitón már legalább egy tanuló, tanár vagy családtag betegen vett részt.

Tehát bekövetkezett az elkerülhetetlen tömeges fertőzés is Ma­­gyarországon, amit nyilván újabbak fognak követni. Sőt – mint ahogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója, Margaret Chan korábban kiemelte – a korábbi világjárványok idején mindig volt második, sőt harmadik hullám is. Így alakult az 1918-as spanyolnátha meg a legutóbbi világjárvány, az 1968-as hongkongi influenza idején, és bizonyára nem lesz ez másként az új vírussal sem – a betegség a világ minden táján föl fog bukkanni előbb-utóbb, akár több fertőzéshullámban is. 

De azért az ördög nem olyan fekete, mint amilyennek festik. Nézzünk szét egy kicsit a tények között. Igaz, hogy az új vírus rövid idő alatt a világ 177 országában terjedt el, tehát sokkal fertőzőbb, mint a szokásos szezonális influenzák. Viszont nem szabad szem elől téveszteni, hogy a halálos áldozatainak száma eltörpül a szokásos szezonális influenzák által kioltott évi 250-500 ezer élet mellett, és az esetek többségében a betegség lefolyása is enyhébb.

Továbbá jó hír, hogy van a magyar államkasszában pénz az oltásokra. Székely Tamás egészségügyi miniszter elmondta, hogy az általa vezetett minisztériumnak szerződése van az új influenza elleni vakcina gyártójával, az oltásadagok megvásárlására pedig megvan fedezet az idei és a jövő évi költségvetésben egyaránt. Az is biztató, hogy már hetekkel ezelőtt elkezdték az új vakcina tesztelését: háromszáznál több, 18 év feletti önkéntest oltottak be augusztus 14. és 19. között. Lapzártánkig az oltásokat beadó háziorvosoknak mellékhatásokat nem jeleztek az önkéntesek.

A tervek szerint az első kétmillió oltóanyag október első heteiben készül el és áll majd rendelkezésre (bár júliusban erre a határidőre még négymillió adagról szólt az ígéret). Az első oltási hullámban azok kapják meg a vakcinát, ingyenesen, akiknek feladata az ország működésének biztosítása. Ez elsősorban az egészségügyi dolgozókat érinti, akik a betegekkel legtöbbet érintkeznek, de ebbe a körbe tartoznak például a közüzemi szolgáltatásokban, a szállításban, a közlekedésben dolgozók is. Mi, többiek, akik nem tartozunk az említettek közé, megvásárolhatjuk majd a patikában a fiolát. Előzetes becslések szerint egy adag mintegy kétezer forintba fog kerülni, plusz abba a pénzbe, amennyiért a háziorvos beadja nekünk.

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy nem kevesen vannak szkeptikusok is úgy az egészségügyi dolgozók, mint a „civilek” között: az orvosok kételkednek a kampányszerű oltások szükségességében, a potenciális betegek pedig nem hisznek a vakcina hatásában. Az egyéni döntések meghozatalára még mindenkinek rendelkezésére áll egy bő hónap, talán hat hét is – hacsak a ragály gyorsabb nem lesz, mint az oltóanyag-termelő. Hiszen – és ez nagyon fontos! – a fertőzésen átesett, és ezáltal ellenállóvá vált személyt beoltani nem kell, már fölösleges.

Addig pedig nem tehetünk mást, mint hogy követjük a Falus Ferenc tiszti főorvos által is elmondott tanácsokat. Így ha lázas, beteg, az influenza tüneteit mutatja a gyermekünk, ne engedjük iskolába, közösségbe. Ez vonatkozik a felnőttekre is: ők se menjenek betegen a munkahelyükre, bevásárlóközpontokba, sőt legjobb, ha minél kevesebbet mozdulnak ki otthonról a betegség lefolyásának néhány napja alatt.