Füstben úszik Európánk

Válságra vulkán
Izlandtól retteg a fél világ. Évszázadokat múlatott teljes eseménytelenségben az északi sziget, ám az utóbbi két évben mintha bosszút állna azért a lekicsinylő közönyért, ahogy Európa tekintett rá. Először a bankválság hírével kéredzkedtek a világ nagy lapjainak címoldalára, melyek a gazdasági válság egyik kirobbantói voltak. A szimpatikus, szorgos izlandiak miniszterelnöke példaértékű beszédben fordult népéhez: „Az álmoknak vége. Megint halászni fogunk.” Aligha gondolhatta szegény asszony, hogy az álmok után a rémálmok következnek. Ha a gazdaság nem is, a mindennapi élet lassan rendeződött a szigeten. És most újabb tragédia: kitört az oly sok izlandi vulkán közül egy kisebb – és porral, hamuval árasztotta el a kontinens légterét, újra megbénítva a már-már lábra kapó európai gazdaságot.

A földre parancsolt repülőgépek az első néhány órában csupán érdekes, színes hírként jelentek meg a tévé képernyőjén. Ám amikor négy nap alatt 65 ezer, Európából induló és oda érkező légi járatot kellett törölni, egy magyarországnyi embertömeg költözött a repülőterek várótermeibe és nézte mind kilátástalanabbul az esténként gyönyörű vörösbe burkolózó naplementét. A kár, amit csupán a légitársaságok szenvedtek el, naponta 200 millió dollár, azaz úgy 40 milliárd forint.

Lebénult a politikai élet, és töredékére esett vissza az áruforgalom is: Afrikában hegyekben állnak a gyümölcsök, közép-európai arák mélyhűtött virágokkal lépnek esküvőjükön a templomba, és konganak a szállodák, üresek az éttermek a kontinens legnépszerűbb turistahelyein is. Az idén 1-1,5%-osra remélt európai gazdasági növekedést alig egy hét alatt elfedte a hamu.

Egy újabb tanulsággal gazdagodott a kontinens: minden képzeletet felülmúlóan sérülékeny mindennapi életünk. Az Eyjafjallajökull vulkán egy a kisebbek közül. Ha néhány nagyobb is kitör, oda a nyár és minden öröm, amit a válság gyötörte Európa 2010-től remélt…

Tűz a jég alatt
Izland déli és keleti része mindig is a vulkanológusok paradicsoma volt, bár ennek a helybeliek nem mindig örültek. A vulkánok egy részét nem ismerjük, ugyanis azok a jégmezők alatt rejtőznek. Dr. Juhász Árpád geológus szerint nem csodálkozhatunk azon, hogy Verne hőse épp Izland szigetéről indul el kalandos útjára a Föld középpontja felé. Lássuk, milyen eseményeket produkált ez az izgalmas vidék.

Hekla: a sziget legismertebb vulkánja ez a felfordított hajót formázó hegy. Már alvónak vélték, amikor 1947-ben heves robbanásokkal kitört, és egy teljes évig működött, majd 1970-től minden évtizedben bizonyította aktivitását.
Laki: a történelem egyik legnevezetesebb kitörése fűződik e hasadékvulkánhoz, mely mérgező gázfelhőt lövellt a magasba. Lávája 1783-ban több száz négyzetkilométernyi területet tett tönkre, a természeti csapás éveken át tartó éhínséggel járt, tízezer ember pusztulását okozta. E tűzhányó felhőjét a kortársak állítólag még Budán is észlelték.

Surtsey: e vulkanikus eredetű sziget születését egy tenger alatti kitörés előzte meg 1963-ban. A tudósok buzgón figyelték, hogyan alakul ki, majd hogyan népesül be a több száz méter hosszú sziget, a sajtó is helyszíni tudósításban számolt be róla.

Kicsi a hamu, de erős!
A vulkáni hamu mintegy 58 százalékban szilícium-dioxid, vagyis üveg és homok keverékének mondható. Ez a sugárhajtású gépek motorjába bekerülve megolvad, majd a másik oldalán kifagy, amitől leáll a motor, ezen felül a forgó alkatrészeket összekarcolja – emiatt rendeltek el légtérzárlatot Európa-szerte. A hamu koncentrációja nagymértékben befolyásolja, hogy mekkora veszélyt jelent. NATO-források szerint több F–16-os vadászgép is megrongálódott, amikor őrjárat közben átrepültek az Európa nagy részét beborító hamufelhőn. Két finn F–18-as szintén hasonló károkat szenvedett.