Tombol a vihar, árad a víz

A viharos szél fákat csavart ki tövestől, oszlopokat döntött ki, több tízezren maradtak áram és több százan fedél nélkül. Összeállításunkból kiderül: a pillanatnyi helyzet is sokkoló, ám a várható árhullám és a talajvíz további súlyos következményeket sejtet…

Dunán innen

Több mint kétezer embert kellett a megáradt folyók és patakok által elöntött házakból kitelepíteni – egyeseket szó szerint kimenekíteni – jórészt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolcon halálos áldozatot is követelt az iszonyú esőzés: a leomló löszfal saját portáján temetett maga alá egy férfit, már csak a holttestét tudták kiemelni. A folyóvá duzzadt Szinva-patak utcákra, kertekre, pincékbe zúdult, sok helyen lakásokba is betört. A diósgyőri vár mellett az áradat majdnem elsodort néhány embert, de kimentették őket. Elnyelte a víz a pisztrángtelepet; eláztak trafóházak, így több százan áram nélkül maradtak; közel ötezren nem jutnak ivóvízhez, mivel a várost karsztvízzel tápláló hét kútból fertőzésveszély miatt hatot időlegesen lezártak.

Lakók, egyetemisták, védelmi szakemberek, más megyék segítői közösen harcoltak, s mire a Szinva végre apadni látszott, a szűnni nem akaró eső vészhelyzetbe sodort más településeket. Szikszón a megáradt Vadász-patak kétszázötven házat öntött el, itt hétfő hajnalban negyven helybelit menekítettek ki. Több száz embernek kellett elhagynia az otthonát hétfőre virradó éjszaka Sátoraljaújhelyen is a kiáradt Ronyha-patak miatt.
Az özönvízszerű felhőszakadás elmosta a Szimbiózis Alapítvány miskolci majorságát is. A város környéki tanyán főleg növénytermesztéssel és faipari munkákkal foglalkoztak, de állatokat is tartottak. A bükki hegyekről a miskolci völgybe épült majorságra zúduló óriási mennyiségű csapadék mindent elsodort. A víz betörte az üvegház falát, és teljesen elpusztította az ültetvényt, melyet a 42 autista és fogyatékkal élő fiatal gondozott, terápiás céllal. Jakubinyi László elnök elmondta: azóta többtucatnyi önként jelentkező miskolci tűzoltó és civil segítő kezdett hozzá
a romokban heverő telep rendbetételéhez.

Dunán túl

Hétvégén a Balatonnál kis híján emberéletet követelt a vihar, egy vitorlás ugyanis háromméteres hullámok közt sodródott törött árboccal. Még a segítségére siető mentőcsónak is meghibásodott, ám végül sikerült kimenekíteni a hajóból a vitorlázókat, akik közt egy gyermek is akadt. Egy húsztagú diákcsoportot rendőrök mentettek ki a Mecsekből, ők ugyanis egy erdei faházban rekedtek az égszakadás alatt. Hétfőn még mindig viharos szél tombolt a magyar tengernél, s 50 ezer dunántúli család maradt áram nélkül a károsodott villanyvezetékek miatt. Sásdon viszont nemcsak házakat veszélyeztetett, de a vízvezetéket is megrongálta az esőzéstől megáradt Baranya-csatorna, a csapból folyó víz ihatatlanná vált.
Az áradás már a hétvégén készültségbe szólította a dunántúli hivatásos és önkéntes tűzoltókat. Bakonybélben a Gerece-patak kilépett a medréből, és elöntött jó néhány házat – a hullám néhol hűtőszekrényt is sodort a hátán. Dél-Somogyban a Gyöngyös-patak 58 éve nem látott vízszintet ért el, s e vidéken várhatóan majd a belvíz is komoly károkat okozhat a gazdáknak.

A dunántúli közlekedés még lapzártánk idején is akadozott: az ország délnyugati részén számos vonalon nem jártak a vonatok, Budapest és Pécs között például buszokkal pótolták a járatokat. A 81-es úton Mezőörsnél csónakokkal jártak, az emberemlékezet óta nem látott áradást a településen homokzsákok ezreivel próbálták megfékezni.

 Villámárvíz

Az ország bizonyos területein lezúduló csapadék a hegyes-dombos területeken, gyors folyású kis folyók és patakok mentén okozott problémákat. Az ilyesmit a szakma hegyvidéki villámárvíznek nevezi, és megelőzni szinte lehetetlen. A katasztrófa sújtotta területeken a gátakat az utolsó, 1974-es extrém nagyságú árhullámhoz méretezték, ahhoz fogható nem volt az elmúlt harmincöt évben – most a makacs hidegfront idején néhány nap alatt leesett 60-130 milliméter csapadék miatt sikerült azt túlszárnyalni. Az árvizek megelőzése részben gátakkal, részben pedig vésztározókkal oldható meg. Az egyre szélsőségesebb időjárás miatt azonban mindinkább úgy látszik, hogy a gátak végtelen emelése a vízszint végtelen emelkedésével jár; a megoldás a vízfelesleg megtartása vésztározókban lehet. A hasonló helyzetekre felkészülni csak részben lehetséges, az eredmények a kárelhárítás szervezettségén múlnak.