Mi dolgunk Európában?

A soros elnökség, amelyet Magyarország átvett, az Európai Unió talán legfontosabb intézményi eleme, mivel az EU tevékenységét a soros elnökséget betöltő tagország hangolja össze és sok tekintetben irányítja is. A soros elnökség ellátása az adott ország egész kormányának jelentős többletfeladatokat ad. Az EU-ban a döntéshozatal kisebb részben az Európai Parlament, nagyobb arányban a tagországok kormányainak képviselőiből álló Tanács feladata.

A Lisszaboni Szerződéssel bekövetkezett újítások miatt azonban az elnöknek kisebb lett a befolyása a külügyi kapcsolatok tanácsában, illetve az állam- és kormányfői tanácsban (Európai Tanács). Mindkettő élére állandó elnök került, akik a soros elnökséggel közösen látják el az irányítást. A soros elnökség szerepéhez tartozik az egyes tanácsi formációk programjának összeállítása, a napirenden lévő témák vitasorrendjének meghatározása, a tagországok, illetve az uniós intézmények közötti kompromisszumok kidolgozása, a Tanács munkájának irányítása, továbbá ezen intézmény képviselete unión belül és kívül.

Az elnökség előnyei közé tartozik, hogy az adott ország megmutathatja tárgyalási képességeit, és bár elvben nemzeti érdeket nem képviselhet, bizonyos, számára fontos kérdéseket előtérbe helyezhet a napirenden. Kezdetben a ma már létezésének 53. évében járó Európai Unió elnökségét ábécésorrendben adták az egyes országok, csak arra ügyeltek, hogy minden tagállam egyszer, januártól júniusig, legközelebb azonban júliustól decemberig legyen elnök. 1993 decemberétől azonban a külügyminiszteri tanács változtatott ezen a rendszeren, mert úgy ítélte meg, szükség van arra, hogy legalább három félévente rutinos tagország lássa el az elnöki teendőket.

A betűrendnek ma már jóval kisebb a jelentősége, a sokszori bővítés felülírta ezt az alapításkori megállapodást. Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal trióban, Lengyelország előtt elnököl. Az unió működésében már korábban is fontos szerepet töltött be az úgynevezett trojkaformáció, az előző, az adott és a következő félévi elnökséget adó tagországok megkülönböztetett csoportja. Ezt a fajta együttműködést éppen a döntéshozatal folyamatosságának megőrzése érdekében vezették be. A spanyol–belga–magyar trió az első volt ebből a szempontból, s az első két fél év után elhangzott nyilatkozatok szerint a rendszer jól működik.

A tagorszá­gok 2020-ig előre eldöntötték a soros elnökség sorrendjét. Ettől csak akkor lehet eltérni, ha valamelyik soros elnökségre jelölt ország saját maga kéri elnökségi időszakának módosítását.