Szabadság, szerelem határon túl is

– Mindenekelőtt azt szeretnénk tudni, hogy vajon a neves költőnk kiket ismert az idegen nyelvű alkotók közül.
– Számos forrásból tudjuk, hogy a nagy kedvence az ókori Horatius volt. De szerette Shakespeare-t is, tőle fordított, a Coriolanust teljes egészében, a Rómeó és Júliából pedig az első felvonás I. jelenését.

– Ők már Petőfi életében is klasszikusok voltak. A kortársait mennyire ismerte?
– Nagyon sok kortárs írót és költőt olvasott eredetiben, kedvencei közé tartozott Béranger, Victor Hugo, az idősebb Alexandre Dumas, Charles Dickens. Írásművészetükön túl azért szerette őket Petőfi, mert megtalálták a hangot a széles közönséghez, vagyis népszerűek voltak, amire a mi költőnk is vágyott.

– Költészete a kortársai közül talán a német Heinrich Heinéével rokon leginkább.
– Annyiban igaz, hogy mindkettőjüknek volt romantikus korszaka.

– Ismerték is egymást?
– Személyesen nem. Petőfi fordított Heinét, és Heine is tudott őróla. 1847-ben a kétnyelvű Kertbeny Károly lefordította és megjelentette Petőfi verseit, és dedikált egy kötetet Heinének. Kertbeny rossz poéta volt, és még rosszabb műfordító, ám Heine ennek ellenére felismerte Petőfiben a nagy költőt.

– Elsőként Kertbeny ültetett át Petőfi-verset idegen nyelvre?
– Nem, Dux Adolf is sokat áttett németre, egyik versét pedig már 1844-ben lefordították szlovákra.

– Éppen szlovákra? Az édesanyja származása miatt?
– Ilyen összefüggésről nem tudunk. Azt egyébként feltételezhetjük, hogy Petőfi értett szlovákul, hiszen Hrúz Mária anyanyelve ez volt, s bizonyára énekelt neki tót népdalokat. Ezt persze Petőfi sohasem említette, magyarnak vallotta magát, ahogyan már az édesapja is.

– Nem is tartotta a szlovák kortárs költőkkel a kapcsolatot?
– Dehogy nem, Janko Kral’ szlovák költő jó barátja volt. Rokon eszméket vallottak, és Kral’ kezdetben rokonszenvezett a forradalmunkkal.

– Fordították Petőfi verseit a forradalmi időszakban?
– Azt tudjuk, hogy a Nemzeti dalt már március 15-én ketten is átültették németre. Hoffmann Károly műve a Pester Zeitungban jelent meg, Dux Adolfé az Ungarban. Pest-Buda lakossága akkor még kétharmadban német volt, akik több lapot is eltartottak.