Mindent felforgatna az új önkormányzati törvény

Egy ide, egy oda… A Belügyminisztérium boszorkánykonyhájában kifőzték, milyen feladatokat vegyen át az állam az önkormányzatoktól. Az oktatásban az önkormányzatok feladata marad az iskolák épületeinek üzemeltetése, ám a pedagógusok fizetését az állam állja. A segélyek elosztása is az államkincstár feladata lesz, ám a szociális ellátást helyben hagyják. Az egészségügy terén az alap- és a járóbeteg-ellátásban nem terveznek változást, de a fekvőbeteg-ellátásban szükség van a nagyobb állami szerepvállalásra – valószínűleg több kórházat átvesz az állam. A települések feladatköre tehát a településüzemeltetésre, -fejlesztésre, a közfoglalkoztatásra, a helyi sport- és kulturális ügyekre, a közutak, közparkok fenntartására, a közvilágításra, a hulladékgyűjtésre és a temetkezés feltételeinek megteremtésére terjedne ki.

Optimális üzemméret. Óriási gondot jelent a rendkívül elaprózott településszerkezet, miközben elvileg mindenütt ugyanazokat a kötelező feladatokat kellene ellátni. Ezért a kétezer főnél kisebb településeken megszűnik az önálló polgármesteri hivatal, s a társközségek ügyeit egyetlen egyesített hivatal intézi. Ma a lakosság száma a csaknem 3200-ból 2365 településen nem éri el a kétezret – ezekben legfeljebb hat-nyolc száz egyesített hivatalt alakítanának ki. (Körülbelül 1700 község azonban ma is körjegyzőség keretében működik, és ezek egy részében már ma sincs önálló polgármesteri hivatal.) A választott képviselő-testület és a polgármester mindenütt megmaradna, s a kisebb falvakban a megszűnő polgármesteri hivatal helyett néhány fős iroda létesülne. Vagyis: a helyi ügyeket továbbra is helyben intézhetnék.

Több helyi adó. Jogot kapnának a helyhatóságok arra, hogy megemeljék a helyi adókat, valamint, hogy újakat vessenek ki. A gazdag városok rosszabbul járnak: azok a települések, amelyek az átlagnál több iparűzési adót szednek be, bizonyos összeget be fognak fizetni egy megyei területfejlesztési alapba.

Újra jönnek a járások. A megyei kormányhivata¬loknak otthont adó megyeszékhelyek igazgatási szerepe lényegesen nem változik. Új elem viszont a rendszerben, hogy körülbelül kétszáz járást alakítanának ki, amelyek székhelytelepülése alapvetően körzetközponti feladatokat látna el: többek között középiskolát tartana fenn, bíróságot, rendőrséget, tűzoltóságot, okmányirodát és járási kormányhivatalt működtetne.