Gúzsba kötött szerencse

– Negyven-ötven százalékkal csökkent a környékbeli kocsmák forgalma a válság kezdete óta – kesergett Ottlakán Ottó kétegyházi vendéglátós. – Míg eddig a gyarapodásért dolgoztunk, most a puszta létfenntartásért. Az italforgalom fedezi a rezsit: a fűtést, az áramot, az alkalmazottak bérét és a járulékait meg az egyéb kategóriát, mint például a szerzői jogdíj. Ami a két játékgépből bejön, az a jövedelmünk.

Július közepén röppent fel az a meg nem erősített hír, a készülő új szerencsejáték-törvényben szlovák mintára megtiltanák, hogy a kocsmákban nyerőgépek – szaknyelven pénznyerő automata, röviden PA – működjenek. Az új koncepció már egyébként is borzolta a játékgép-üzemeltetők idegeit, ugyanis a játékadó emelését biztosan tartalmazni fogja, bár ennek mértékéről nem lehet biztosat tudni.

– Kétpólusú szerencsejáték-piac van Magyarországon. A nagyobbik része állami monopólium alá esik, ilyen a lottó vagy a lóversenyfogadás. A kisebbik része liberalizált, ami a játékautomaták üzemeltetését jelenti – tudtuk meg Schreiber Istvántól, a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnökétől. – A szektor tavaly 32,5 milliárd forintot fizetett be csak játékadó formájában. Pénznyerő automatából kétféle van: az egyes kategóriában a drágább, magasabb téttel játszható és magasabb nyereménnyel kecsegtető gépek találhatók, a kettes kategóriában az úgynevezett kocsmai gépek. Az utóbbiból körülbelül tizenhatezer működik az országban, míg az előbbiből nyolcezer körül, de az automaták száma tíz éve folyamatosan csökken.

A készülő szerencsejáték-koncepcióról alapvetően keveset tudni, csak néhány nyilatkozat utal arra, hogy mit tervez a kormány. Ezek közül kiemelkedett Lázár János egyik májusi parlamenti felszólalása, amely szerint a játékautomatások több százmilliárd forint adózatlan jövedelemre tesznek szert, és ez ügyben valamit lépni kellene. Ez csak az egyik vád ellenük; a másik, hogy az automaták csalnak, mert a tulajdonosok manipulálják őket. A harmadik közkeletű érv, hogy a szegények az automatába dobálják be a segélyt.

– Ennél szigorúbb ellenőrzési rendszer egyetlen másik szakmában sincs Magyarországon – mondta el a Szabad Földnek Odorán László, aki egy nagyobb vendéglátóhelyet üzemeltet, amelynek része egy egyes kategóriájú játékterem. Amikor a legjobban ment az üzlet, hat játékgépe volt; ma egyetlen gép árválkodik nála.

– A játékadó havonta és gépenként százezer forint – avat be a piszkos anyagiakba Odorán. – Erre jön rá a gépek vizsgáztatása, szervizelése; egy gép költsége havi szinten százhúszezer forint. Egy ilyen masina ára másfél millió forintnál kezdődik, és öt év után ki kell vonni a forgalomból. A játéktermi gépeknél a törvény előírja, hogy százezer játékból a tét nyolcvan százalékát nyeremény formájában ki kell fizetnie a gépnek. A kocsmai gépeknél hasonló az arány, bár ez nem kötelező, de a piac nem bír el ennél sokkal kisebb nyerési aránnyal működő gépet, mert azon nem játszana senki. A csip, ami a nyerési arányt szabályozza, plombával van elzárva, és ugyanaz a Mérésügyi Hivatal ellenőrzi, amelyik a benzinkúton a töltőállomást; ehhez nem férünk hozzá.

Pénz beszél...