Befellegzett a nyárnak

A saját bőrünkön érezzük, hogy egyre kiszámíthatatlanabb az időjárás, kontinentális éghajlatunk szélsőséges elemekkel lep meg bennünket. Mindezek néha katasztrófákhoz, hatalmas természeti csapásokhoz vezetnek, amelyek súlyos gazdasági károkat okoznak, sőt emberek életét is követelik. Közben azt is megfigyelhetjük, hogy ezek az időjárási jelenségek sokszor csak egy vagy néhány települést érintenek, míg a szomszédos falvakban nem történik semmi. Az előző napi időjárás-jelentésből persze ez nem derül ki, hiszen az általában úgy szól: bárhol előfordulhatnak heves záporok, zivatarok, orkán erejű szél, sőt jégeső.

Nos, ennek a világnak vége! Ezentúl nem egyes régiókra tudják meghatározni a várható időjárási veszélyeket, hanem megyékre és a 174 közigazgatási kistérségre is. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az Új Széchenyi Terv keretében pályázatot nyert, amit számítógépes fejlesztésre fordított, hogy kiépítse Magyarország kistérségi időjárási veszélyjelző és riasztórendszerét – jelentette be Dunkel Zoltán, az OMSZ elnöke. A szakember hozzátette: a meteorológia lehetőségei még mindig korlátozottak, tökéletes, százszázalékos előrejelzés, veszélyjelzés egyelőre nem adható. Így nem lehet teljesen pontosan, minden településre előre jelezni a veszélyt, de megpróbálnak egyre közelebb kerülni ehhez a helyzethez.

Az időjárási veszélyjelző rendszernek nagy szerepe van a katasztrófák megelőzésében vagy az arra való felkészülésben – jegyezte meg Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója. Nekik is fontos, hogy az előrejelzés földrajzilag minél behatárolhatóbb legyen. Erre jó példa a tavalyi mezőhegyesi vihar és jégverés, amikor csak a régióra adtak ki általános riasztást, de ezen belül nem tudták, hol keletkeznek nagy károk. Vannak már technológiák a jégfelhők szétoszlatására, a jégverés elleni védekezésre, de a megvalósítás több milliárd forintos beruházás lenne.

Sötét jövő fenyeget
Egy nemzetközi kutatócsapat, két új klímamodell. A Zürichi Műszaki Főiskola és az amerikai Nemzeti Légkörkutató Központ éghajlatkutatói által készített szimulációk rendkívül borúlátó, de korántsem lehetetlen jövőképet vetítenek előre. Olyan jövőt vizionálnak, amelyben a fosszilis tüzelőanyagok használatát nem korlátozzák; így nincs, ami a globális felmelegedésnek gátat szabjon. Az első, CurrentMix elnevezésű jövőképükben azt veszik alapul, hogy továbbra is a jelenlegi mértékben éget el az emberiség fosszilis tüzelőanyagokat, és a mai hétmilliárdos népesség 2100-ra 11 milliárdra duzzad. A má­sodik jövőkép, az AllCoal 15 milliárd embert vesz alapul 2100-ban, ugyanakkor fokozódó szénfelhasználással számol. Nézzük, mi történne a vészesebb esetben! Az AllCoal számításai szerint már 2070-re elfogyna a jég az északi sarkról, ezzel párhuzamosan drámai mértékben emelkedne a tengerszint. Észak-Európában is átlagon felüli mértékben növekedne a hőmérséklet, 2100-ra Skandináviában a legmagasabb nyári hőmérséklet hat-hét fokkal haladná meg a mait. A csapadék eloszlása torzulna: Dél-Európa, Közép-Amerika és Ausztrália dé­li része 30–80 százalékkal kevesebb esőben részesülne, mint ma. Észak-Kanadában és Szibériában ezzel szemben 50–200 százalékkal növekedne a csapadékmennyiség.

SMS jöhet
A veszélyes időjárási jelenségekre kiadott riasztások és figyelmeztetések folyamatosan nyomon követhetők az OMSZ honlapján. Ugyanakkor az információáramlásban nagy szerepük van a televízióknak, a rádióknak. A teljesen személyre szabott riasztás pedig akkor valósul meg, ha egy magánszemély (például gazdálkodó) telefonon, SMS-ben kap értesítést a veszélyt hozó időjárásról.