Viharos tanévkezdés

Csupán annyi biztos, hogy szeptember elsején elkezdődött a tanév, és 2012. június 15-ig tart. Minden más képlékeny a közoktatásban. A Belügyminisztérium államtitkára, Tállai András az augusztus 20-i ünnep előestéjén jelentette be, hogy a kormány döntött: az általános iskolai oktatás és az iskolák fenntartása állami feladat lesz, az igazgatókat a helyi kormányhivatalok választják ki. A Széll Kálmán-terv is úgy fogalmazott, hogy az oktatás állapota nem függhet a helyi önkormányzat anyagi helyzetétől, azt az államnak kell átvennie. De azt még nem tudni, honnan lesz arra pénz, hogy minden iskolát egységes színvonalon fenntartson. Becslések szerint minimum 300 milliárd forintra lenne szükség mindehhez.

Aztán nyilvánosságra került egy másik radikális változás is az oktatással kapcsolatban: a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatási államtitkársága által kidolgozott új koncepció szerint 2016-ra 40 százalékkal, 121 ezerre csökkenne a gimnazisták száma, amit a középiskolai felvétel vizsgaeredményhez kötésével érnének el. Viszont 30 százalékkal nőne a szakiskolák tanulóinak száma. A több mint 700 szakképző iskolát alig félszáz központi intézménybe, az úgynevezett térségi integrált szakképző központba olvasztják be. A tanárok a térségi központ valamennyi iskolájában taníthatnának, ezáltal a képzés hatékonyabb és olcsóbb lesz. Az osztálylétszámok nőnek, míg a tanárok létszáma csökken, a tervek szerint mintegy 26 százalékkal. A szakképzési intézményi rendszer átalakítása csaknem 20 százalékos megtakarítást eredményezne.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) döbbenten figyeli, hogy milyen tervek, döntések, koncepciók kerülnek napvilágra a hazai oktatási rendszer átalakításával kapcsolatban az utóbbi egy évben. S mindez a szakmai szervezetek teljes kiiktatásával történik, amire az elmúlt húsz évben nem volt példa. Ha döcögősen, vitázva is, de a két évtized alatt mindig sikerült megállapodásra jutni a mindenkori kormányzattal az oktatást érintő kérdésekben.

– Közös érdek, hogy jól működjön a közoktatás. Ezért is érthetetlen, hogy még a meghallgatásig sem jutnak el a javaslataink, ami a Munka törvénykönyve szerint folyamatos jogsértést jelent a kormányzat részéről. Hiszen a munkáltató köteles meghallgatni a szakszervezet álláspontját – mondta Galló Istvánné, a PSZ elnöke. – Kiszivárgott információkból feltételezni lehet, hogy a rendszer gyökeres átalakításán dolgoznak.

Ezt az irányt a PSZ nem tudja támogatni. A gimnáziumok számának drasztikus csökkentése a szabad iskolaválasztás jogát kérdőjelezi meg. Fontosnak tartjuk, hogy érettségi után is lehessen szakmát tanulni. Egy 14 éves gyerek ugyanis még nem feltétlenül tudja, milyen foglalkozást szeretne választani.

A szakiskolák átalakítását is hasonló aggodalommal figyelik. A kormány azzal indokolja a szakiskolások számának növelését, hogy a gazdaság igényeinek megfelelő szakembereket kell képezni, és vissza kell adni a kétkezi munka becsületét. Ez rendben is volna, de a fejlődő gazdaságnak nem betanított munkásokra, hanem igazán jól képzett szakemberekre van szüksége. A szakképzés időtartamának 4 évről 3 évre való csökkentése viszont nem ezt szolgálja. A szakképző intézmények összevonása, a tanulói csoportlétszámok megemelése úgyszintén rontani fogja az oktató-nevelő munka minőségét.