Európa megeszi Brazíliát

- Kétségbeesve kértük az uniós tagországok kormányait – közöttük a magyart is -, hogy ne fogadják el a közösség klímavédelmi tervezetét! Máskülönben brazil őslakók sokasága válik földönfutó, akár 200 millió hektár esőerdőt irtanak ki, s katasztrofális hatása lesz a Föld klímájára – fogalmazott a Szabad Föld Online-nak adott válaszában budapesti látogatása során Camila Moreno brazil emberjogi szakértő, a Terra de Direitos munkatársa.

Moreno és társai körbeutazták az utóbbi hetekben az uniós tagországokat, s próbálták meggyőzni érveik igazáról az egyes kormányokat. Különféle kutatásokat, elemzéseket idézve leszögezte: az agro-üzemanyagok hatalmas mértékű térnyerése együtt jár az újkori rabszolgaság kialakulásával, a gyermekmunka terjedésével, ősi kultúrák eltűnésével, erdőirtással, a biológiai sokféleség radikális csökkenésével valamint a monokultúrában termesztett cukornád, szója és eukaliptusz termesztése miatt üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedésével. Vagyis, a tegnap elfogadott uniós klímavédelmi program lehet, hogy itt Európában látszólag kedvező hatású lesz, de a Föld másik felén óriási és helyrehozhatatlan károkat fog okozni.
Fejtsük meg hát az első látásra ellentmondó állításokat!

Az Európai Unió már tavaly tavasszal döntött arról, hogy 2020-ig 20 százalékra növeli az megújuló energiahordozók arányát, 20 százalékkal mérsékli üvegházhatású gázok kibocsátását és szintén 20 százalékkal kell mérsékelnie energia-felhasználását. Szakértő környezetvédők szerint ezt csak úgy képes megvalósítani a közösség, ha exportálja problémáit. Magyarul: az uniós célkitűzések teljesítéséhez 14-16 millió hektárral kell növelni a brazil mezőgazdasági területeket, azaz ennyi őserdőt kell kiirtani. E területeken előbb évekig a biodízelhez felhasznált szóját , majd a bioetanol gyártáshoz szükséges cukornádat fognak termeszteni, s az üzemanyagokat Európába exportálja a dél-amerikai ország. Már csak azért is, mert a mostani 4 százalékos szintről 10 százalékra növekszik a bioüzemanyagok kötelező bekeverési aránya nálunk.

Az unió ugyanis nem lesz képes agroüzemanyag-igényét saját termelésből fedezni. Ehhez importálnia kell bioalkoholt, biodízelt. Ezt leginkább és legolcsóbban a trópusi országokból szerezheti be: itt szójából, pálmaolajból óriási ültetvényeken fognak monokultúrában ilyen növényeket – szója esetében már régóta génmódosított – növényeket termeszteni. És nem kisüzemek, hanem óriási, több tízezer hektáros farmok. A régi földműveseket akár erőszakkal .- magánhadsereget bevetve - elkergetik a tőkével és hatalmas politikai befolyással bíró földbirtokosok.

És az a vicc, hogy csaknem egymillió cukornádarató sztrájkol és tüntet azért, hogy kizsákmányolhassák. És közben ők is Brüsszelt szidják. Azért, mert a mostani cukornád ültetvények jó részén még mindig a fillérekért dolgozó, macsétás modern kori rabszolgák vágják a nádat. Csakhogy ezt előbb fel kell égetni. S ez ellen az EU tiltakozik, s szorgalmazza, hogy a brazilok arassanak inkább géppel. Csakhogy, akkor munkanélkülivé válhat akár egymillió földönfutó. S hogy maga az erdő irtás, mely égetéssel jár együtt mekkora kárt okoz? A globális üvegházhatású gázok kibocsátásának 18 százalékáért felelősek. Ez több, mint az egész EU kibocsátása!

A Szabad Föld Online azon kérdésére, hogy miért pont az EU tehet minderről, mikor Kínához, Indiához, vagy az Amerikai Egyesült Államokhoz képest nem annyira meghatározó az energia-felhasználása, Camila Moreno azt válaszolta, hogy azért lobbiztak. Lobbiznak Európában, mert Brüsszel precedenst teremt. A többi gazdasági hatalmat már nem lehet később meggyőzni, hogy fordítson energia-politikáján, ha az öreg kontinens így döntött.

Mert nem csak Brazíliában van baj: Indonéziában és Malajziában a nulláról 40 év alatt évi 16-18 millió tonna pálmaolajat állított elő azokon a területeken, amelyeket korábban őserdő borított. Néhány hete a dél-korai Daewoo Logistics cég jelentette be, hogy szerződést akar kötni Madagaszkár kormányával, hogy 1,3 millió hektárt, a sziget mezőgazdasági területének felét 99 évre bérbe vegye, és ott olajpálmát és kukoricát termesztenének. Ennek fejében 50 ezer embernek adnak munkát. A Daewoo Logistics hosszú távon gondolkodik, fel akar készülni egy esetleges globális élelmiszerhiányra. A cél, tizenöt éven belül évi 5,5 millió tonna kukorica termesztése és ezzel az importfüggőség számottevő mérséklése (Dél-Korea jelenleg évente mintegy 11 millió tonna kukoricát importál, főleg az Egyesült Államokból)

S hogy mire kell az olajpálma Koreának és Indonéziának és Malajziának? Hát a biodízelbe nyomják, illetve a kozmetikai iparba. A biodízel előállítására ugyanis elmegy a repce. Európa, s ezen belül Németország vezet a biodízel előállításban és fogyasztásban. Most 50-60 százalékban repceolajat keverünk a dízelhez. Azt a repcét, amely eddig a margaringyártás és kozmetikai ipar – például szappan előállítás – egyik fontos alapanyaga volt. Jelen pillanatban még 7 százalékkal bír az európai dízelben a pálmaolaj, de az arány csak növekedni fog, mert a repce már ma 2 millió hektárt foglal el az unió termőterületéből, és növény-egészségügyi okok miatt csak 5 évente lehet ugyanarra a területre vetni, ahol már egyszer termesztették. Így az igények növekedésével egy idő után nem lesz hol repcét vetni, tehát az EU importra szorul. Így kerül képbe egyre növekvő mértékben a pálmaolaj.

És perce a szójaolaj, mely már most 17 százalékos részaránnyal bír az európai biodízelben. Argentína, Brazília és más dél-amerikai országokban három növény versenyez egyre inkább a hagyományos mezőgazdasági területekért: a génmódosított szója, a cukornád és az ipari kukorica. Kiszorítják az élelmiszernek szánt lencsét, búzát, rizst, kukoricát – állítja Adrian Bebb, a Föld Barátai Mozgalom
(Friends of the Earth) európai társaságának élelem és biodiverzitás programvezetője.

Bioüzemanyag-termelésre használt terület (ha, 2007)

származási hely	szójabab	repce	olajpálma	cukornád	összesen
Európai Unió		2180203			2180203
Egyesült Államok	1862353				1862353
Kanada	291924				291924
Argentína	4423376				4423376
Brazília	6883057			125138	7008195
Paraguay	423405				423405
Uruguay	41849				41849
Indonézia és Malajzia			114661		114661
Egyéb	145132				145132
Összes termőterület	14071096	2180203	114661	125138	16491098

Forrás: Friend of the Earth

Már az amazóniai térségbe betört a szója, s követi a cukornád. Az európai igény kielégítése 14 millió hektár földterületet igényel, melynek 87 százaléka Brazíliában és Argentínában található. De nehogy azt higgyük, hogy mi, magyarok nem tehetünk a trópusi bajokról – pedig biodízel és bioalkohol alig van még az üzemanyagainkban. Annál több akad abban a takarmányban, mellyel csirkéinket, disznóinkat etetjük! Tehát az európai húsfogyasztás is hozzájárul az őserdők irtásához.

Ennek mértéke megdöbbentő, és csak rosszabb lesz. A dél-amerikai szójatermés 15 év alatt megduplázódott. Brazília a második legnagyobb exportőr lett, a termés felét az ország egykor természetes élőhelyekkel borított déli és középső területén állítják elő. Az amazonasi erdők 16 százaléka és a füves pampák 60 százaléka tűnt már el. 2007 augusztusa és 2008 augusztusa közötti évben nem kevesebb, mint 770 ezer hektár erdőt pusztítottak el a szója miatt. 2020-ra további 9,6 millió hektár pampát törnek fel és 2050-re semmivé lesz az esőerdők további 40 százaléka.

És mit hoz a jövő? Semmi jót. Mert az agro-üzemanyagok ügye csak az egyik dolog, ami veszélyezteti a Föld tüdejét. A sor könnyen és hosszan folytatható. Itt van a bioműanyagok ügye. A kőolaj előbb, mint utóbb elfogy, és túl drága lesz. Helyette már most gőzerővel folynak nem csak a kutatások, hanem már felpörgött az új technológiára alapozott ipar is. S tudják mit használnak nagyon szívesen? Eukaliptuszt. Ezt a gyorsan növő és igen hosszú rostú eredetileg ausztrál fát. Azért eredetileg, mert Brazíliában már óriási területeket borít monokultúrában ültetett eukaliptusz. Csakhogy ez az erdő, nem az esőerdő! Az eukaliptusz cellulóza az egyik alapja a bioműanyagoknak.

- S hogy kikerülhetetlenek lesznek a bioműanyagok, arra szinte garancia, hogy már most számos helyen használjuk és használni fogjuk, ahol eddig a kőolaj és földgáz származékok jelentették az   alapanyagot. Itt a textilipar: mikrószálas bioplasztik – mutat szoknyájára furcsa fintorral Camila Moreno. De amott a csomagolóanyag, a házak oldalán a szigetelő-anyagok. Mind-mind biomasszából készül, s ezek mind-mind földet vesznek el a természettől. Az olaj utáni társadalomra az iparszerű földhasználat lesz a jellemző.

De itt még nincs vége! A legrémesebb álmok is valóra válhatnak. Akár holnap. A biotechnológia már most rohamléptekkel fejlődik, s szolgálja ki a bioplasztik-ipar igényeit is. Például óriási, több ezer hektós fermentorokhoz mesterséges enzimeket állít elő – olyanokat, melyek nincsenek a természetben -, s ezek végzik a biomassza feltárását és a bioműanyagok alapelemeinek előállítását. Ám ezek az enzimek igazából és szó szerint biológiai fegyverek. Senki nem tudja még, mekkora pusztítást lennének képesek végezni, ha kikerülnének a környezetbe.