Csúcsra járatott melegedés

A káros folyamatok lefékezéséhez társadalmi összefogásra van szükség. Ennek előmozdítására jött létre a Klíma Klub, amely a közelmúltban nagyszabású konferenciát szervezett. A klímaváltozás elérte a döntéshozók ingerküszöbét – állapította meg Láng István akadémikus, a klub elnöke. Született erről már törvény, kidolgozták a nemzeti stratégiát, most pedig klímacsúcsot tartottak több miniszter részvételével. Korunk egyik legnagyobb problémája a világ összes országát sújtja. A globális felmelegedés az elmúlt száz évben mindössze egyetlen Celsius-fokot tett ki, ami látszólag nem okoz nagy gondot, mégis félelmetes, mert a folyamat egyre gyorsul. A tudósok szerint százszázalékos bizonyossággal még nem mondható ki, ám mind valószínűbb, hogy a globális felmelegedést az üvegházhatást kiváltó káros anyagok növekvő mennyisége okozhatja.

Csak egy világméretű környezetvédelmi megállapodás akadályozhatja meg az éghajlatváltozás káros hatásainak visszafordíthatatlanná válását – mondta Sztavrosz Dimasz, az Európai Unió környezetvédelmi biztosa. Szerinte az unió az egész világnak példát mutatott tavaly decemberben, amikor arról döntött, hogy 2020-ig 20 százalékkal csökkenti a károsanyag-kibocsátást, valamint jóváhagyta az energiahatékonyságot előíró energiapolitikai és éghajlatvédelmi stratégiáját. Brüsszel környezetvédelmi tervei szorosan összefüggnek az unió gazdaságélénkítő célkitűzéseivel is, hiszen a klímavédelmi stratégia egyebek mellett csökkenti az energiafüggőséget, és mintegy 700 ezer új munkahelyet hoz létre a megújuló energiákkal foglalkozó szektorban. A környezetvédelmi biztos szerint a lakosságnak is hatalmas szerepe van a klímavédelemben. Az emberek elsősorban hétköznapi szokásaik környezettudatosabbá tételével és az energiatakarékossággal segíthetik az éghajlatváltozás elleni küzdelmet.

A károsanyag-kibocsátás csökkentésének kifizetődővé tétele, valamint „a szennyező fizessen” elv bevezetése áll az Európai Bizottság tervezett új zöldadózási csomagjának középpontjában – mondta Kovács László, a bizottság adó- és vámügyi biztosa. Az adópolitika segítségével a környezetvédelmet is hatékonyan lehet szabályozni. A bizottság környezetvédelmi adócsomagja csökkentett adókulcsokkal kívánja megújuló energiaforrások felhasználására s így a káros gázok kibocsátásának csökkentésére ösztönözni a vállalkozásokat, míg a környezetszennyező megoldásokat magas adóteherrel szorítaná vissza.

Szabó Imre környezetvédelmi miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a belső tartalékok felhasználásával és szemléletváltással is fel lehet készülni a hatásokra, de a leglényegesebb a megelőzés. Nálunk is csökkenteni szükséges a káros anyagok kibocsátását, megújuló energiaforrásokat kell keresni, ugyanakkor szükség van szemléletváltozásra, amelynek elősegítésében nagy szerep vár az oktatásra és a médiára. Gráf József agrárminiszter szerint a mezőgazdasági termelésben is alkalmazkodni kell az éghajlatváltozáshoz: fontos a kutatás fejlesztése és energiát adó növények termesztése. Meg kell azonban a helyes arányokat találni, hogy az élelmiszer-termelés ne kerüljön veszélybe. A szén-dioxid megkötését pedig erdőtelepítésekkel lehet garantálni. Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter megjegyezte: óriási gond, hogy nincs elég pénz a megújuló energiák bevezetésére, az energiatakarékosságra, és a geotermikus energiát is jobban ki kellene aknázni. Nagy Andor, a parlament környezetvédelmi bizottságának alelnöke szerint teljesen új energiastratégiát kellene kidolgozni, klímatörvényre van szükség, és 500 milliárd forintos állami alapot kell létrehozni az energiatakarékosság, illetve a megújuló energiaforrások támogatására.