Háborús ok lehet a Duna

A bolygó édesvizeinek 60 százalékát adják azok a folyók, melyek vize több országon folyik keresztül, 260 nemzetközi folyómederről tudunk. Az államok gyakran önző módon használják ezeket, ahelyett, hogy elfelejtenék a határokat és egységes egészként gondolnának a vizekre, eleget téve a környezetvédelem szempontjainak és biztosítva az egyenlő elosztást. Ennek hiányában a csökkenő vízkészletek korában előbb-utóbb háború is kirobbanhat a megosztott folyók miatt - jelenti a Reuters.

- Az országoknak szembe kell nézniük a kérdéssel: megpróbálják megtartani maguknak az összes vizet és politikailag ingatag talajra lépnek, vagy osztozkodásra és együttműködésre törekednek - jelentette ki Mark Smith, az államok és civil szervezetek által alkotott Természetvédelmi Világszövetség vízügyi programjának feje.

A háromévente megrendezett, Isztambulban éppen zajló Víz Világfórumon a vendéglátó ország is szóba került, hisz számtalan vita forrása a Törökországban eredő, Szírián és Irakon át a Golf-öbölbe ömlő Tigris és Eufrátesz folyók kérdése. A törökök által épített felvízi duzzasztógátak ugyanis gyakran vízhiányt idéznek elő a folyó alsó szakaszán, tovább súlyosbítva az alvízi országokban a károkat, melyeket a szárazság és a háborúk során lerombolt infrastruktúra okoz.

Akad ugyanakkor pozitív példa is, emelte ki Smith, utalva a Szenegál folyón osztozó Guinea, Mali, Mauritánia és Szenegál együttműködésére, de megemlítette a Rajna szennyezése körüli francia-német-holland vitákat is, melyeket intézmények létesítésével, nemzetközi együttműködéssel sikerült áthidalni.