Újrarajzolják a svájci-olasz határt

A legelső határvonalat még 1861-ben állapították meg, miután az egységes Olaszország megalakult, írja az Independent. Ez azonban azóta a tájkép megváltozása miatt egyes szakaszokon akár már száz méterrel is arrébb csúszhatott. "A határ többek között a felmelegedés miatt mozog" - mondta Daniel Gutknecht, a Svájci Topográfiai Hivatal munkatársa.

A jelenség többek között a 4478 méter magas Matterhorn, az Alpok hetedik legmagasabb hegycsúcsának környékét érinti. A szóban forgó határszakasz egyébként végig 4000 méter felett található, ezért határmenti települést nem érint majd a változtatás.

Luca Mercalli, olasz meteorológus és klímaváltozás-szakértő szerint a folyamat az elmúlt húsz évben már tisztán megfigyelhető volt. "Az olvadás a 2003-as különösen forró nyár óta felgyorsult. Az akkori hőhullám sok helyen megváltoztatta a tájat, és több földcsuszamlás is a permafrost (állandóan fagypont alatti hőmérsékletű) réteg felengedése miatt következett be" - magyarázta.

Hozzátette, hogy a mostani határváltozás esete jól jelzi, hogy milyen átalakulásokat okoz a klímaváltozás a hegységekben. "A hegyeket különösen érzékenyen érinti, (...) ezért sokat tanulhatunk is belőlük" - mondta. Szerinte rögtön szembetűnnek a klímaváltozás olyan hatásai, amelyek felett a városokban esetleg elsiklanának. Emlékeztetett rá, hogy számos földcsuszamlás és lavina is a jelenség számlájára írható.

Svájc és Olaszország egyébként egészen eltérően viszonyul a klímaváltozáshoz. Az alpesi országban évek óta nagyon komolyan foglalkoznak a problémával, és számos lépést tettek már a káros anyagok kibocsátása ellen. Ezzel szemben Olaszországban a Berlusconi kormányzat 2008. végén ellenezte az EU klímaváltozás elleni tervezetét, és az Independent szerint elég érzéketlen a globális jelenséggel szemben.