Vízen jár a kormány feje

Két vízminőség-javító és két árvízvédelmi nagyprojekt előkészítési eljárása válhat egyszerűbbé és gyorsabbá a kormány szerdai döntése értelmében - mondta Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter pénteken, kormányszóvivői sajtótájékoztatón Budapesten.

EgyensúlySzabad Föld Online2009. 03. 29. vasárnap2009. 03. 29.
Vízen jár a kormány feje

Szabó Imre elmondta: a döntés a Kis-Balaton vízvédelmi, a Duna árvízvédelmi és a Tisza-hullámtér árvízvédelmi projektet, valamint a Ráckevei-Soroksári-Duna-ág komplett vízminőség-javító programját érinti. A kabinet által kiemelt jelentőségűvé előléptetett, összesen 82 milliárd forint értékű beruházások közigazgatási engedélyeztetése akár fél évvel is felgyorsulhat - hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette: a pályázatok "beindulásához" azonban még az Európai Unió jóváhagyására is szükség van, így a beruházások kivitelezése várhatóan csak az év végén, illetve 2010 első felében kezdődhet.

A tárcavezető a beruházásokat részletezve aláhúzta: a Kis-Balaton vízvédelmi projekt 7,3 milliárd forintos beruházásával csökkenhet a Balaton tápanyagterhelése, így javítva annak vízminőségét. A Ráckevei-Soroksári Duna-ág vízminőség-javítása az egyik legjelentősebb vízügyi nagyprojekt, a 35 milliárd forintos beruházással ugyanis a folyó Budapest és Tas között is alkalmassá válhat a fürdésre.

A Duna 30 milliárd forintba kerülő árvízvédelmi programjának köszönhetően mintegy 200 kilométer hosszú töltést fejlesztenek, egyebek mellett számos műtárgy felújításával, illetve kerékpárutak építésével - emelte ki a miniszter. A Tisza-hullámtér árvízvédelmi projekt 10 milliárd forintos keretéből pedig mintegy 40 centiméterrel csökkenthető a folyó árszintje a Kisköre és Szolnok közötti mintegy 60 kilométeres szakaszon - fűzte hozzá.

Megjegyezte: a négy zöldberuházás a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) forrásaiból valósulhat meg, 85 százalékos brüsszeli, valamint 15 százalékos magyar állami támogatásból. Szabó Imre emlékeztetett: a kabinet a 3 milliárd forintnál drágább, vagy a legalább 250 új munkahely létrehozását biztosító uniós finanszírozásból készülő beruházásokat minősítheti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé. Ezekre az egyedi kormánydöntésekre a közösségi források "minél jobb kihasználása", illetve a pályázati keretek lehívásának és felhasználásának szűk határideje miatt van szükség. A kiemelt jelentőségű ügyek kérelmeit a hatósági eljárásokban soron kívül bírálhatók el.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek