Vándorsólyom-védelmi program MOL támogatással

A Pilis Természet-védelmi Egyesület (PITE) és a Magyar Madártani és Természet-védelmi Egyesület (MME) vándorsólyom-védelmi programjának keretében a MOL jóvoltából június 8-án felkerült az első műholdas jeladó egy fiatal tojó vándorsólyomra.

EgyensúlyO. Horváth György2009. 06. 10. szerda2009. 06. 10.
Vándorsólyom-védelmi program MOL támogatással

A madártani szakemberek célja, hogy a madarat nyomon követve, megismerjék a legfontosabb megtelepedési területeket, és így hatékonyabb fajvédelmi tervet tudjanak kidolgozni. A program keretében – a MOL és a Norvég Civil Alap támogatásával – összesen négy fiatal vándorsólyomra kerül műholdas jeladó.


A MOL – a fenntartható fejlődés elkötelezettjeként – az algyői dolgozóinak kezdeményezésére döntött a program támogatásáról, miután a társaság algyői gáztechnológiai telepének tornyain letelepedett egy vándorsólyom. A szakértők szerint rendkívüli eset, hogy a ritka madárfaj elfogad egy ilyen fészket. Legelőször 2006-ban telelt át a vándorsólyom az algyői műfészkében és azóta minden évben visszatér. A tervek szerint az ősszel visszatérő vándorsólyom is jeladót kap.


A vándorsólyom, a világ leggyorsabb élőlénye, az 1960-as években kipusztult hazánkból, mint fészkelő faj. A növényvédőszerek – elsősorban a DDT – széles körben elterjedt használata megtizedelte a vándorsólyom állományát az északi féltekén: a fészkelő párok 90%-a eltűnt. Sok országból, így Magyarországról is kipusztult a faj.


A DDT betiltása után, a vándorsólymok száma emelkedni kezdett, de napjainkig sem tudta teljesen benépesíteni egykori fészkelőhelyeit. Hazánkban 33 év után, 1997-ben költött ismét sikeresen egy pár. A visszatérés meglehetősen lassú: a párok száma ma sem haladja meg a húszat, ami egyben azt is jelenti, hogy egy kisszámú, nagyon sérülékeny állományról van szó.


A hatékony védelem érdekében fontos megismerni a fiatal sólymok kóborlásait, így a rájuk leselkedő veszélyeket. Az ismeretek birtokában azután hatékony védelmi program dolgozható ki. Ehhez – a kerecsensólymok esetében már bevált – műholdas jeladókat erősítik a sólymokra. A 22 grammos, napelemes, GPS-szel felszerelt jeladók az Argos nevű, műholdakra telepített érzékelő rendszerre küldik fel az információkat, ahonnan egy franciaországi földi vevőállomásra jutnak a jelek. Innen kerülnek az online adatbázisba, ahonnan a szakemberek interneten keresztül letölthetik a nyers adatokat. A rendszer segítségével feltérképezhetők a legfontosabb megtelepedési területek, valamint a veszélyeztető tényezők. Az információk birtokában egy hatékony védelmi program állítható össze, ami segíti vándorsólyom-állomány erősödését.


Az eredmények az érdeklődők számára is elérhetők lesznek a www.vandorsolymok.hu oldalon, ahol interaktív térképen lehet majd nyomon követni a vándorsólymokat.

Ezek is érdekelhetnek