Ítéletet hirdet a minisztérium

2009. július 16-a után számos olyan, környezetszennyező hulladéklerakó zár be, amelyek működése a légkörre, a vizekre és az emberi egészségre is káros lehet. A bezárások után is átlagosan 50 km-en belül elérhetőek lesznek azok a hulladéklerakók, amelyek modern technológiák alkalmazásával biztosítják a környezet magasabb fokú kímélését, elegendő kapacitással a keletkező hulladék elhelyezésére.

A nem megfelelő műszaki védelemmel rendelkező hulladék-lerakók bezárását uniós irányelv alapján már a 2001-es hulladékgazdálkodási törvény előírta. Ennek hatására 2009. július 16-tól hazánkban 75 műszakilag megfelelő, biztonságos hulladéklerakó fog működni, átlagosan 50 km elérési távolsággal. A nem megfelelő műszaki védelemmel rendelkező lerakók bezárása miatt az ártalmatlanítandó hulladéknak csak mintegy 20%-át kell átirányítani a továbbműködő, a környezetre és egészségre nézve biztonságos, uniós szabályoknak megfelelő lerakókba.

Számos európai országban kevesebb hulladéklerakó jut egy lakosra, mint nálunk: a 75 lerakó az országban jelentkező kapacitásigényt bőségesen biztosítja, tehát lesz hová elhelyezni a hulladékot. 2000 óta mintegy 1000 lerakó minden probléma nélkül folyamatosan bezárt. A 2002-ben felmért közel 2600 települési hulladéklerakóból 1100 rekultivációja folyik uniós pénzekből, továbbiak támogatása várható. A közeljövőben a 75 mellett további új hulladéklerakók fognak nyílni, jelentős kormányzati és uniós forrásokból finanszírozva.

Az ún. csurgalékvíz és hulladéklerakó-gáz erősen károsíthatja a felszín alatti vizeket és a levegőt. A csurgalékvíz összetétele gyakran rosszabb, mint a legszennyezettebb szennyvízé, ezért annak talajba és a talajvízbe jutása veszélyezteti az ivóvíz bázist, a felszíni, felszín alatti vizek minőségét. A felszabaduló depóniagáz hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, ezek megfelelő kezelése hazánk üvegházhatású gáz kibocsátásnak 20%-os csökkentését hozná.

A helytelen mezőgazdasági gyakorlat, a szennyvizek elszikkasztása mellett a lerakók szennyező hatása is hozzájárult ahhoz, hogy 50 év alatt a hazánk alatt lévő első vízadó réteg teljesen elszennyeződött. Eltűntek a „jóvizű” falusi ásott kutak, és helyettük a legkisebb faluba is vezetéken kell a tisztított vizet szolgáltatni.
A tárca továbbra is mindent megtesz azért, hogy a települési hulladékkezelés fenntartható legyen. A jogszabályi határidőt a KvVM annyira kitolta, amennyire csak lehetett. Ugyanakkor 2001. január 1-től ismert az önkormányzatok számára, hogy be kell zárni a nem megfelelően szigetelt lerakókat. Az akkor működő mintegy 1300 lerakó felülvizsgálatát, a bezárásra, illetve a továbbműködésre vonatkozó tervek kidolgozását már az akkori jogszabályok előírták, így minden egyes lerakó további sorsát már legalább 5 évvel ezelőtt ismernie kellett mind az önkormányzatoknak, mind az üzemeltetőknek,  akiknek feladata gondoskodni a települési szilárdhulladék megfelelő kezeléséről.