Küszöbön a trópusok

Az elmúlt huszonöt évben helyenként 500 kilométerrel is szélesedett a trópusi égöv a klímaváltozás hatásainak köszönhetően - állítja egy, a napokban megjelent ausztrál tanulmány. A hagyományosan a Ráktérítő és a Baktérítő közt elhelyezkedő sáv átlépte saját határait, és tovább terjeszkedett dél és észak felé. Legújabban számos sűrűn lakott terület, így Dél-Ausztrália, Dél-Afrika, Dél-Európa, a mediterrán térség, a Közel-Kelet, az Egyesült Államok délnyugati partjai, Észak-Mexikó és Dél-Amerika is a forró égövhöz csatlakozott. Ha a trópusi sivatagi éghajlat is továbbterjed, annak drámai következményei lehetnek a vízkészletre, az ökoszisztémára és a mezőgazdaságra nézve - állítják a tudósok, és hozzáteszik, új betegségekre is fel kell készülnünk. A szúgonyok terjesztette dengue-láz például tipikus trópusi betegség, amely ritkán halállal is végződhet, és egyelőre nem létezik ellene védőoltás.

Az olasz Legambiente környezetvédő csoport szintén nemrég tette közé jelentését, mely a sivatagosodás terjedésére hívja fel a figyelmet. Ha tovább folytatódik a termőföldek és a természetes vízkészletek túlhasználata és az elárasztásos öntözés gyakorlata, becsléseik szerint 30 millió hektár sivatagosodhat el a mediterrán térségben. Az is komoly veszélyforrás, hogy a természetes édesvizek helyére beszivárog a sós tengervíz, terméketlenné téve a földeket. Ennek hatásai a Legambiente szerint Egyiptomban már érezhetők, de a sivatagosodás az Ibériai-félsziget ötödét is érinti, és enyhébb hatásai a francia riviérán is megjelentek. A kicsit délebbre fekvő mediterrán országok, mint Líbia, Tunézia vagy Marokkó évente 100 ezer hektár termőföldet veszítenek a sivatagosodás miatt. A legsúlyosabb helyzet Afrika legszárazabb vidékein alakult ki, innen a csoport számításai szerint 1997 és 2020 között 60 millió lakónak kell elvándorolnia, mert a föld nem képes többé eltartani őket. A jelentés arra is figyelmeztet: a klímaváltozás okozta elsivatagodás hatalmas menekülthullámokat indíthat meg a világban.