Mindenhol örvénylik a szemét

A szemétmező nagyjából hatvan éve növekszik észrevétlenül a Csendes-óceánban – írja a mernokbazis.hu. A kutatók szerint mára nagyjából az amerikai Texas állam területének kétszeresét teszi ki. A hulladéksziget főként műanyag szemetet tartalmaz: flakonok, tartályok, zacskók formájában. Ezeket a napsütés, a szél és a hullámok az idők során apró részecskékre őrölte fel. Ez a mérgező keverék óriási örvényként forog az óramutató járásával megegyezően, nem sokkal a vízfelszín alatt, Hawaii és Kalifornia magasságában. Egy kutatókból és környezetvédőkből álló csoport a következő hónapokban expedíciót tervez erre a területre.

Az ENSZ környezetvédelmi programja keretében becsléseket végeztek, mely szerint világszerte egy négyzetkilométer tengervízre 13.ezer darab műanyag hulladék jut. A legrosszabb helyzet azonban az öt nagy óceáni örvényben van. Ezek közül is a Csendes-óceán északi részén található mező a legijesztőbb, ezt egyszerűen csak „keleti szemétörvénynek” becézik. Mivel a hulladék jelentős részét a természeti erők apró részekre őrölték, így a szemét javát nem lehet felismerni a műholdképekről. A tengerben élő állatok és a vízimadarak azonban ebből a mérgező anyagokat is tartalmazó keverékből táplálkoznak. Az expedíció vezetője, Doug Woodring hong-kongi környezetvédő szerint a halak minden egyes műanyag szemcse felvételével saját magukat mérgezik. Ez egyben azt is jelenti, hogy a méreganyagok egy része eljuthat az emberekhez is. Természetesen számos tengeri állat elpusztul a mérgezéstől.

Az ötven napos út során a kutatók oda-vissza teszik majd meg a San Francisco-–Hawaii útvonalat. Így kétszer is átutaznak a szemétörvényen keresztül, amely 500 tengeri mérföldre található az USA nyugati partjaitól. A Kaisei – A tenger bolygója – elnevezésű kutatóhajót egy halászhajó is elkíséri majd az úton. Segítségével olyan halászati technológiákat próbálnak ki, amelyek megkímélik a tenger élővilágát. Doug Woodring szerint a hálóknak megfelelően finom szövéssel kell rendelkezniük ahhoz, hogy a szemét nagy részét kihalászhassák. Ugyanakkor nem lehetnek túl finomak sem, mert a tengeri planktont nem szeretnék kihalászni. Ezenkívül azt is megvizsgálják, vajon a műanyag szemetet újra lehet-e hasznosítani, vagy tüzelőanyagként felhasználni.

Woodring szerint mivel a szemétsziget nemzetközi vizeken található, egyetlen állam sem érzi magát felelősnek. Nincsenek ezzel kapcsolatos törvények, egyik állam sem felel a problémáért, ezért eddig nem volt megfelelő motiváció a tenger tisztítására. Ráadásul az emberek többsége nem tud magáról a problémáról sem.

A szemétszigethez már szerveztek különböző kutatóutakat, de Woodring szerint ez lesz az első olyan expedíció, amelyik alaposan foglalkozik majd a problémával: megvizsgálják a hulladék károsanyag tartalmát, illetve azok hatását a tenger élővilágára.

(Kép: Wikipedia)