Halálra ítélt folyódelták, fulladozó termőföldek

Banglades, a Maldív-szigetek és Ausztrália után újabb területek kerültek a klímavédelmi érdeklődés középpontjába: Egyiptomot és Vietnámot is fenyegeti a szárazság és az emelkedő tengerszint. Száz év múlva sokkal kevesebb élelem teremhet majd mindkét országban, hiszen fő folyóik torkolatát várhatóan belepi a tengervíz.

A Nílus egyiptomi deltájában az ország 83 milliós lakosságának kétharmada él, s itt termelik az egyiptomi élelmiszer 60 százalékát. Bár az ország nagy kiterjedésű, kevés benne az élhető terület – a Nílus-deltába tömörülő egyiptomiak olyan sokan vannak, hogy a népsűrűség itt eléri a négyzetkilométerenkénti 1500 főt is. (Összehasonlításul: a Föld átlagos népsűrűsége 50 fő, Magyarországé 180 fő négyzetkilométerenként.) Az előrejelzések szerint a terület ötöde kerülhet víz alá 2100-ra, de a folyamat ennél gyorsabban is lejátszódhat, mert már most vannak olyan helyek, ahol évente kilométereket halad a tenger a szárazföld belseje felé. PEhhez jön még, hogy a Nílus vízhozama egyre kisebb: 51 év múlva 70 százalékkal kevesebb víz éri majd el a folyódeltát. Az így kieső vízmennyiség helyére sós tengervíz szivárog a földbe, tovább nehezítve ezzel a gazdálkodók dolgát.

Hasonló a helyzet Vietnámban is. A Mekong folyó alacsonyan fekvő torkolatát és a közeli Ho Si Minh várost – az ország legnagyobb városát – is a tengerszinr emelkedése veszélyezteti. Mérsékelt becsléseket alapul véve is szinte biztos, hogy 2100-ra a delta 20 százaléka, a hatmilliós város 10 százaléka víz alá kerül. További 25 centiméteres vízszint-emelkedés a torkolat több mint egyharmadát és Ho Si Minh város egynegyedét öntené el. Az ország kormánya által a napokban közzétett jelentés arra is kitér, hogy a víz a rizsföldek mellett a kávétermő területeket is fenyegeti – Vietnám a világ első számú robustakávé- és második legnagyobb rizsexportőre, így a terméskiesés az egész világ kereskedelmére hatással lehet.