Mindenkinek jó a négynapos munkahét

Tavaly augusztusban a gazdasági válság miatt döntött úgy az Amerikai Egyesült Államok Utah állama, hogy ideiglenesen négynaposra csökkenti a munkahetet az állami intézményekben. Az intézkedés 24 ezer dolgozóból 17 ezret érintett, és a visszatekintés szerint olyannyira jó eredményekkel járt, hogy októberben már arról fognak dönteni: kiterjesszék-e a többiekre is a megváltozott munkaidőt.

Számszerűsítve az eredmények: az energiahasználat 13 százalékkal csökkent, a dolgozók évente körülbelül egymilliárd forintnak megfelelő összeget spórolnak azzal, hogy egy nappal kevesebbet ingáznak és több mint 12 ezer tonna szén-dioxiddal kevesebb kerül a levegőbe. A munkaidő továbbra is heti 40 óra, csak épp nyolc helyett tíz óra jut egy napra. A fizetés tehát ugyanannyi, cserébe egy nappal kevesebbszer kell autóba ülni és több idő jut a napi feladatok elvégzésére is. Az ügyfelek is elégedettek, mióta tovább tart az ügyfélfogadás, a sorok is lerövidültek - és persze kit ne motiválna, hogy csütörtök este már a hétvége kezdődik?

Utah-ban még önkéntes nyomásgyakorló hálózat is indult: ennek tagjai arra próbálják rávenni munkatársaikat, hogy oltsák le a nem használt lámpákat, a nap végén kapcsolják ki számítógépeiket és húzzák ki a konnektorból az elektromos készülékeket. Azzal ugyanis, ha többet spórolnak, nő a négynapos munkahét kézzelfogható sikere, és nagyobb esélyük lesz arra, hogy az állam meghosszabbítsa a válságos időkre kitalált intézkedést.