Életet ment a guruló vízágy

Nálam az verte ki a biztosítékot, mikor az újszülöttintenzívre, ahol tíz évig dolgoztam, éjjel háromkor bezörgetett egy házaspár, dobozukban egy félhalott csecsemővel. Megmentettük, de már akkor tudtam, ez így nem mehet tovább – idézi fel a két évtizeddel ezelőtti éjszakát Somogyvári Zsolt, a Peter Cerny Alapítvány ötletadója, vezetője. Az akkor harminchat éves gyerek- és újszülöttgyógyász (neonatológus) a Semmelweis Egyetem I. Számú Szülészeti Klinikájának újszülöttosztályán dolgozott. Ott beszélt Peter Cernynek arról, mekkora szükségük lenne egy speciálisan felszerelt mentőautóra, egy mozgó újszülött-intenzív osztályra, ahol már kórházba szállítás közben megkezdik a csecsemők életmentését, mert normál rohammentőben sok baba meghal, mire célhoz érnek.

Az osztrák üzletembertől egy üres, vadonatúj Mitsubishit kaptak, a többit a magyarokra bízta. Az autó felszereléséhez az orvos maga is gyűjtött. 1989. június 22-ét tartják a születésnapjuknak, amikor a speciális eszközökkel felszerelt jármű elindult az első babáért Esztergomba.

Az alapítvány húsz év alatt kiharcolta az egészségbiztosítási pénztár támogatását, ezenkívül adományokból fedezi működési költségeit. Tavaly „adminisztratív okok” miatt kis ideig elmaradt az OEP-finanszírozás, de később szerencsésen megoldódott a hiánypótlás. Hogy jövőre mi lesz? A vezető bizakodik, mert a Cerny életmentő és hiánypótló állami feladatot lát el.

– Ma öt Mercedes áll készenlétben éjjel-nappali szolgálatra. Naponta átlagosan hét-nyolc hívásunk van, Siófoktól Balassagyarmatig, Szolnoktól Dunaújvárosig járunk. Eddig mintegy ötmillió kilométert futottunk. Az esetek fele súlyos, sürgős, másik felét vizsgálatokra, kórházakba szállítjuk. Húsz év alatt három babát „veszítettünk el”. Volt egy babánk, aki kórházban született, 370 grammal, az ideális 40 helyett 24 hétre. Éretlen, sovány volt, alig működő keringéssel. Húsz éve ez még spontán vetélésnek számított volna. Vizsgálatokra szállítottuk, és tudom, hogy szépen fejlődik. Szerte a világon megnőtt a korai babák túlélési esélye. Már a 24 hetes, 400 grammos csecsemőt is életképesnek tartják. A hazai koraszülések aránya sajnos változatlan: háromszorosa a környező országokénak, de a halálozásé 25 ezrelékről 9-re csökkent.

Melyek voltak a húsz év emlékezetes eseményei? Például a Cerny-világcsúcs: így emlegetik azt a napot, amikor 21 hívásukból 12 sürgős volt. Szabadnapjukról behívott orvosok, nővérek négy mentőautóval kétezernél több kilométert futottak reggeltől éjjelig. Különös esetük volt egy belső budai lakásban is, ahol egy külföldi állampolgár nő titkolt terhességgel, egy téli napon, jéghideg mellékhelyiségben a vécébe szülte gyerekét. Sikerült megmenteni. A doktor a bírósági tárgyaláson már szép kisfiúként látta viszont, örökbe fogadták.

– A baba feje a hideg vízbe lógott, ez mentette meg az oxigénhiánytól – magyarázza Somogyvári Zsolt. – Tudományos bizonyság, hogy oxigénhiányos újszülötteknél a normál testhőmérsékletet 33-34 fokra kell hűteni, hogy az agysejtek ne károsodjanak. Erre fejlesztették ki az inkubátorba beférő „vízágyat”, amit mi nemrég adományokból, Európában szinte élenjáróként, megvettünk. Szép emlék az eddig kétszer megrendezett Cerny-babák találkozója is, ahol a szülők hálásan mutogatták a tőlünk kapott „gyorsfényképeket”. Ezeket amerikai mintára, az elszállításkor készítjük, és a mamáknál hagyjuk; ez óriási lelki támasz nekik, míg a babájuk távol van, hamarabb beindul a tejelválasztásuk is.

Hívás érkezett: indulunk a Baross utcai Semmelweis kórház újszülött-intenzívosztályára, ahol a szállítást kérték a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházig. Pappné Hadnagy Zsuzsanna intenzív terápiás szakasszisztens vállán irdatlan sporttáska, ebben minden van, ami egy újszülött sürgős ellátásához kell. Erre most nincs szükség, az inkubátorban a csöpp kislány úgy alszik, mint a tej. Zsuzsa a papírra pillant: császáros szülés, magzatvízproblémával, de már semmi gond. Szerencsére.