Boldogsághormon Csipkerózsikától

Az Eger melletti, szűk völgybe zárt falucskába idén másodszor várták a Csipkebogyó Fesztiválra a finom, házias ízekre kiéhezett vendégeket. Pirult a csörögefánk, hozzá kondérban főtt a hecsedli. A sűrű, savanykás lekvárért alaposan megdolgoztak a szarvaskői asszonyok: órákig kavargatták, majd „karizom-erősítő” passzírozással szabadultak meg a magoktól, végül szitán is átnyomták a masszát, hogy a bogyók szőrei is eltűnjenek.

A szarvaskőiek évszázadok óta bíbelődnek a vadon termő bogyókkal, tudtuk meg a 380 lelkes település polgármesterétől, Barta Györgytől. A falu néhány éve önállósult, elvált Egertől, azóta a falusi turizmus segít a talpon maradásban. Ezért találták ki a vendégcsalogató rendezvényt, melynek látogatói a Csipkerózsika és Csipkejózsika címért is versenghettek. A fesztivál névadója a vadrózsa áltermése volt, ám a som és a kökény is főszereplővé lépett elő.

Voight László orvos, természetgyógyász szerint a csipkebogyó többek közt A-, B- és E-vitaminban gazdag, de szíverősítő és értisztító hatásáért is becsülik. Gátolja az érelmeszesedést, a belőle készült krém pedig elmulasztja a pattanásokat. Sőt, állítólag boldogsághormonok is termelődnek a fogyasztásával, ezért nem csoda, hogy vígak voltak a fesztivál hecsedlit kanalazó résztvevői?!

Hogy az erdő-mező patikájában milyen becses gyógyszereket lelhetünk, arról Szabó György, a bükki füvesember mesélt. A bükkszentkereszti öregúr nyolcvanegy éves korára is tökéletes egészségnek örvend. Esküszik rá, mindezt a különféle szervei működését szolgáló gyógyteák rendszeres kortyolgatásának köszönheti, no meg a tiszta hegyi levegőnek.

– Télidőn sem volna baj az emberek egészségével és immunrendszerével, ha felfedeznék maguknak a csipkebogyót, melyben tízszer annyi C-vitamin található, mint például a citromban – magyarázza Szabó György. Ilyenkor ősszel, az autóutaktól messze eső határt járva begyűjthetünk jó néhány gyógyhatású termést. Ez jó alkalom egy kirándulásra, ám jó tudni, hogy a nemzeti parkok védett területein csak engedéllyel szüretelhetünk. A hasznos bogyók egyike a kökény, mely főleg gyomorpanaszokra áldásos hatású. Ha lekvárt készítünk belőle, várjuk meg, amíg megcsípi a dér, ám teának a még kemény húsú bogyók valók. Jól jöhet a galagonya is, mely szívre kiváló, teája csökkenti a vérnyomást. Bükkszentkereszten például szokás télire is eltenni a galagonyából főzött szívlekvárt. A lekvárnak vagy szörpnek való som a népi hagyomány szerint jót tesz a vérnek, azt tartják róla, segít elkerülni a leukémiát. A fanyar sommal és kökénnyel csínján kell bánni – int a füvesember –, ugyanis könnyen „csókra húzzák a szájat”.