Amíg az orvos megérkezik 8.

Hirtelen gyermekhalál
A fejlett országokban, ahol az egészségügyi ellátás igen magas szintű, csecsemőkorban a hirtelen gyermekhalál a leggyakoribb halálok. Magyarországon évente ötvenre becsülik a hirtelen csecsemőhalál következtében elhunyt kisdedek számát.

Hirtelen gyermekhalálnak vagy bölcsőhalálnak az egészségesnek tűnő csecsemőnek sem az előzményekkel, sem a kísérő körülményekkel nem magyarázható, hirtelen halálát nevezzük, amely a legtöbb esetben a hajnali órákban következik be.

Okát nem sikerült tisztázni, de ismertek bizonyos kockázati tényezők:
1. Az anya dohányzása a terhesség alatt és szoptatáskor: már egyetlen elszívott cigaretta is sok.
2. A szoptatás mellőzése: nem csak azért fontos az anyatejes táplálás, mert így kiiktatjuk az egyik kockázati tényezőt, hanem mert a csecsemőknek a legideálisabb táplálék az anyatej.
3. A gyermek túlhevülése: az újszülötteket melegen kell tartani, de mindig ügyelni kell az optimális hőmérsékletre, a takarókra, a ruhákra. Különösen fontos, hogy ha lázas a baba, ne öltöztessük túl.
4. Hason alvás: számos vizsgálat bizonyította, hogy a hason fektetés növeli a hirtelen halál kockázatát. Ezért az első hat hónapban fektessük a csecsemőt az oldalára vagy a hátára.

Mi a teendő?
Úrrá lehet lenni az azonnali, olykor nagyon erélyes kezeléssel az orvosok által „életet akutan veszélyeztető eseménynek” nevezett állapotokon.
Miről lehet felismerni az ilyen állapotokat? Például ha a csecsemő légzése hirtelen leáll vagy küszködik a levegőért; bőre sápadt vagy kékes, szederjes; izomzata petyhüdt vagy éppen feszes.
A legfontosabb teendő ilyenkor: azonnal fel kell venni és erélyesen meg kell rázni a csecsemőt. Ha ez nem jár eredménnyel, azaz nem kezd el azonnal kielégítően lélegezni, meg kell kezdeni a szájból szájba lélegeztetést.

Sorozatunk következő részét április 14-én, szerdán, 15 órakor olvashatja honlapukon!