Gombóc Artúr kedvencei

A csoki az érzékek több frontján is támad: lágyan olvadó, harmonikus ízével olyan, mint egy érzéki csók – ellenállhatatlan, fokozza a szexuális vágyat és a teljesítőképességet, rövid időre megnyugvást biztosít - a boldogsághormon által kiváltott kellemes érzéshez hasonló hangulatot kölcsönöz.

Hozzászokni rendkívül könnyű, és hiánya megvonási tüneteket is okozhat. Ezt a hatást a csokiban található, marihuánához hasonlóan euforikus hatást kiváltó cannabinonid alkaloida okozza, melyhez hozzájárul a csoki teobromin- és koffeintartalma is.

Köztudott persze, hogy nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos és finom csokoládé nálunk is kapható bőven. Ezek közül mi, magyarok a tejcsokoládét (78%) és az étcsokoládét (40%) fogyasztjuk a legszívesebben, de nem vetjük meg a fehér csokoládét (28%) sem.

A különböző csokoládék 100 g-jának energiatartalma – összetételüktől függően – 2400-2600 kJ (570-620 kcal) között mozog. Ezért a felhasznált energia azonnali pótlására, a fizikai teljesítőképesség aktuális erősítésére előnyösen alkalmazható, számításba véve kedvező emészthetőségét és tápanyagainak gyors felszívódását.

Már a francia „chocolatiére”-ek is ismerték a csokoládé élettani hatásait, de mára már bizonyított tény, hogy 100 gramm étcsokoládé olyan mértékben csökkenti a vérnyomást, hogy ennek eredményeképpen a szívinfarktus vagy a szélütés kockázata kb. 21%-kal lesz alacsonyabb. A csokoládék dúsítására gyakran használt olajos magvak gazdagok B1-, B2-, B6-vitaminokban, amelyek erősítik az immunrendszert. E-vitamin- és ásványianyag-tartalmuk (magnézium, kálium,
 kalcium és réz) hatékony antioxidáns – szerepet játszik a szervezetben lévő szabad gyökök káros hatásai ellen való védelemben –, a réz, mint nyomelem, elengedhetetlen a vérképzéshez és a központi idegrendszer működéséhez. A sötét étcsokoládé pedig frissítő hatású teobromintartalmának köszönhetően hangulatjavító hatású.

Az eredeti csokoládé, azaz az étcsokoládé – ha nem számítjuk a fűszereket – a kakaóporon, kakaómasszán és kakaóvajon (kakaószármazékokon) kívül legfeljebb csak cukrot tartalmaz. Az étcsokoládék annál „igazibbak”, minél több a kakaóanyag, és minél kevesebb a cukor. Az étcsokoládé kakaótartalma legalább 43%-os, de ideálisabb, ha 55-75% közötti. A keserű csokoládék kakaótartalma még magasabb, 85-90%. Minél magasabb a kakaótartalom, élettanilag annál jobb minőségű a csokoládé.

A fekete vagy étcsokoládé tápanyag szempontjából kiváló! A magas kakaótartalommal arányosan az íze is egyre „keserűbb”, köszönhetően a kakaó aromás vegyületeinek. Egy tábla csokiban mintegy 800 mg található ezekből a vegyületekből. Egészségre gyakorolt hatásuk pedig abban áll, hogy erős antioxidáns hatásúak. A réztartalmú vegyületek közreműködnek a szabad gyökök elleni harcban, a magnézium (mintegy 100-180 mg/tábla) pedig segít az idegek egyensúlyban tartásában, hiánya pedig a krómmal egyetemben okozhat édesség utáni vágyat is.

A fekete csokiban lévő glucid és lipid kombinációja lelassítja útját a vérben, és ezáltal korlátozza az inzulin (a „kövérséghormon”) termelődését. A kakaóban található csersav és fluor védi a fogzománcot is, ellentétben a cukorkákkal és bonbonokkal. A 99%-os kakaótartalmú csokoládéban koncentráltan megtalálható a kakaó összes előnyös tulajdonsága – antioxidánsok és magnézium formájában.

Ugyanilyen kedvező hatású anyagok találhatóak az étcsokiban is. A csokoládé a polifenolok csoportjába tartozó flavonoidokat tartalmaz, amelyek szerepet játszanak a vérrögök képződésének csökkentésében, ezáltal hozzájárulnak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának megelőzéséhez. Egyes kutatások szerint a tejcsokoládéban lévő polifenolok kevésbé hasznosulnak, mint az étcsokoládéban lévők, így a kedvező hatás elérése érdekében mindenképpen az utóbbiak fogyasztása a javasolható. A csokoládé zsírsavösszetétele szintén kedvező a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, ugyanis 1/3 része egyszeresen telítetlen olajsav, ami nem növeli, sőt egyes esetekben inkább csökkenti a vér koleszterinszintjét.

Az olajsav mellett ugyancsak jelentős mennyiségben található a csokoládéban a telített zsírsavakhoz tartozó sztearinsav és palmitinsav is. A sztearinsavról bebizonyosodott, hogy nem emeli a vér koleszterinszintjét, mérsékli a vérlemezkék összecsapódását, gátolja a vérrög kialakulását, és egy része egyszeresen telítetlen olajsavvá alakul. A palmitinsavval kapcsolatban megfigyelték, hogy csupán a magas koleszterinszintű emberekben okoz további koleszterinszint-emelkedést, normál vérzsírszintű egyénekben hatása közömbös.

A tejcsokoládéban már kevesebb, de legalább negyedrész kakaószármazék és persze sok-sok tej és cukor is van, amely az étcsokoládéval ellentétben a tejcsokoládét olyannyira lággyá és krémessé teszi, hogy az a szájban szinte azonnal olvadni kezd. A tejcsokoládé édes ízéhez kifejezetten jól illenek az olyan krémes töltelékek, mint például a mogyoró- vagy az eperkrém, de meglepően érdekes ízhatást kelt az édes gyümölccsel, például sárgabarack-ízesítéssel készített tejcsokoládé.

A fehér csokoládét kakaóvajból és cukorból készítik, kakaópor hozzáadása nélkül.

A tejet nem tartalmazó csokoládékban egyáltalán nincs koleszterin. A tejcsokoládéban jelen lévő 30 mg/100 g sem nevezhető magasnak, összehasonlítva egyéb koleszterintartalmú élelmiszerekkel –húskészítményekben 70-150 mg/100 g, sajtokban 99-135 mg/100 g, vajban 230 mg/100 g, sovány sertéshúsban 68 mg/100 g, kenőmájasban 224 mg/100 g koleszterin van jelen.