A sikeresség egyetlen titka

Amikor valaki elkezd önmaga fejlesztésével foglalkozni, hamar lesznek céljai, többet akar elérni annál, mint hogy 40 évig dolgozik a munkahelyén – amit és ahol nem is szeret –, majd nyugdíjba vonul. Bízik, hogy valahogy majd csak megél. Ezzel szemben a sikerre éhesek arra összpontosítanak, hogy megvalósítsák a céljaikat, melynek útjára-módjára terveket készítenek, s ennek megfelelően cselekednek.

A sikeres embernek nem az lebeg a szeme előtt, hogy napi 8 órát robotoljon, s aztán alig várja, hogy otthon leüljön a tévé elé. Ez se nem igazi cél, se nem alkotó cselekvés. Ennek ellenére sokan így élik az életüket. Lehet persze azzal nyugtatni magunkat, hogy mások még nálunk is rosszabb helyzetben léteznek – de ettől a miénk még nem változik meg.

Lássuk, mit tesz a népesség egytizede – akik önerejükből teremtik meg anyagi jólétüket, válnak sikeressé. Ha a karrierjük elején napközben a munkahelyükön dolgoztak, szabadidejük nagy részében céljaik megvalósításának éltek. Rendszeresen olvastak személyiségfejlesztő könyveket, mert azok értéket és ösztönzést továbbítottak hozzájuk.

„A szegény embereknek nagy tévéjük van, a gazdagoknak nagy könyvtára” – mondja Jim Rohn. Minden a szemlélet- és gondolkodásbeli változással kezdődik, majd célkitűzéssel, tervek készítésével, aztán a megvalósítással folytatódik. Ezek nem szerepeltek a kötelező iskolai tantárgyak között, ezért meg kell tanulni e „mesterségeket”. A célkitűzés és a tervkészítés szorosan kapcsolódik egymáshoz.

Meglehet, hogy mondtak már nekünk ehhez hasonlót: „Írd le a célod, tedd jól látható helyre, olvasd el naponta, s majd teljesülni fog”. Az a vicces, hogy aki ilyet mond, tudja, hogy mi az igazi jelentősége és hogyan kéne jól alkalmazni, csak éppen néhány szóval elintézi a dolgot. Lesz, ami lesz…

Pedig a célkitűzés, a tervkészítés és a megvalósítás hármas egysége működik – erre bizonyíték az a bizonyos egytizednyi sikeres embertársunk. Hogy miért csak keveseknek sikerül? Mert csupán kevesen hajlandóak megfizetni az árát! S ezt ne pénzben értsük: a sikerért és a gazdagságért a pénzen felül is nagyobb árat kell fizetnünk – mindenkinek mást és mást.

Az emberi agynak hatalma van a test fölött – ezt használják azok, akik tudatosan gondolkoznak. Kutatások bizonyították, hogy a tudatalatti nem tud különbséget tenni a képzelet és a valóság között. Ezért teljesen mindegy, hogy ki-ki mit gondol és hisz magáról, mindenképpen igaza lesz. S az az ő valósága.

Az itt következő technikát – nem kötelező alkalmazni! – kedvenc mentoromtól, Robert Kiyosakitól tanultam:

„Bizonyára megtörtént már Önnel is, hogy télen ki akart állni a kocsijával a garázsból, s amikor meglátta, hogy az éjjel mekkora hó esett, azt mondta magában: innen biztos nem tudok kijönni. És nem is sikerült külső segítség nélkül. Lám, elhatározott valamit, meghozta a döntést, s az valóra is vált.

Próbálja ki, változik–e az élete, ha ezentúl arra figyel, amit akar és nem arra, amit nem akar. A tudatalatti egy dolgot nem képes értelmezni: a nem szót. Ha azt mondja, hogy nem akar boldogtalan lenni, ebből csak annyit ért, hogy boldogtalan akarok lenni – s ez kavarog olyan gondolatokban, melyekről sejtelmünk sincs, és lassan megvalósul. Ehelyett arra gondoljunk, amit akarunk. Boldog akarok lenni! Ez már félreérthetetlen.”

Nos, csapjuk be nyugodtan agyunkat a siker érdekében. Lehet, hogy ez elsőre kicsit furcsán hangzik, még az is lehet, hogy már látta valamely ismeretterjesztő filmben, de egy a lényeg: igaz! Ne feledjük: igaz–e vagy sem, amit gondolunk és hiszünk magunkról – az lesz a valóságunk. Henry Ford, aki önerejéből lett milliomos, ugyanezt tette, s remekül megfogalmazta mindezt: „Akár elhiszed, hogy meg tudod csinálni, akár nem: mindenképpen igazad lesz!”

Az emberi agy óriási hatalommal rendelkezik – sokan nincsenek is ennek tudatában. Az itt következő példa jól alátámasztja ezt. Próbálja ki és meglátja, hogy agyának hatalma van a teste felett:

„Nyújtsd ki mindkét karodat magad elé vízszintesen, egymással párhuzamosan. Csukd be a szemed. Képzeld el, hogy valaki egy vízzel teli vödröt adott az egyik kezedbe. Rettenetesen kell erőlködnöd, hogy meg tudd tartani. A másik kezedbe pedig kapsz egy madzagot, aminek a végét egy gázzal töltött lufi húzza felfelé.
Ahogy a lufi emelkedne, finoman emeli a kezed, miközben a másik karod majd’ leszakad a nehéz vödörtől.
Most nyisd ki a szemed. Alighanem elmozdultak a karjaid, s nem vízszintesek többé. Amikor az agyad létrehozta a képzetet a vödörrel és a lufival, a testednek nem volt más választása: alkalmazkodnia kellett. Ebben rejlik a vizualizáció ereje.”

Ha este, lefekvés előtt horrorfilmet néztünk, akkor általában rémálmok törnek ránk. A tudatalattinkban lejátszódik a horrorfilm, mivel ezt láttuk utoljára. Képzelet vagy valóság – mindegy: agyunk nem tud különbséget tenni. Számunkra az lesz a valóság, amit gondolunk és hiszünk, ezért a horrorfilm lesz a mi valóságunk. Erre vagy felriadunk, vagy reggel verejtékben úszva ébredünk.

Így működik az agyunk, így születnek meg a rémálmaink. Az olyan rémálmok is, mint hogy gazdagok szeretnénk lenni, de szegények maradunk, mert nem vagyunk hajlandóak megfizetni a változás árát.

A sikeres emberek arra gondolnak és összpontosítanak, amit akarnak. Céljaikat és a megoldást látják maguk előtt, nem a gondokat, problémákat. Robert Kiyosaki állítja: a sikeres emberek hazudnak a jövőjükkel kapcsolatosan. Igazából mindenki hazudik a jövőről. Nincs ebben semmi rossz! Miért? Mert ami még nem történt meg velünk, arról tulajdonképpen hazudunk. A világ állandóan változik, s bármi közbejöhet.

Ha azt gondoljuk, hogy a jövőben semmi sem változik és szegények maradunk, akkor hazudunk. Ezt biztosan nem tudhatjuk. Ha pedig így is, úgy is hazudunk, akkor hazudjuk inkább magunknak azt, hogy sikeresek és gazdagok leszünk.

Kezdjünk el „játszani” az agyunkkal, hogy elérjük céljainkat. Ki tudja, még az is lehet, hogy élvezni fogjuk. Megváltozhat az életünk, megfizethetjük az árat – de ez mindenkinek a saját döntése.

Érdemes alkalmazni Henry Ford gondolatát: akár elhiszed, akár nem, mindenképpen igazad lesz – s az a te valóságod!