Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Az idén később kezdődött az allergiaszezon az elhúzódó hideg tél miatt, ezért most sok növény virágzik egyszerre. Vagyis most halmozottan hátrányos helyzetben élik trüsszögő, orrfolyós hétköznapjaikat a szénanáthások.
Kép: virág rét tavasz pitypang lány napsütés mező természet 2010 04 22 Fotó: Kállai Márton
Miközben virágoznak a fák, bokrok virágok, mi naponta úgy nyolcezer virágporszemcsét lélegzünk be. Az egészséges ember ezt észre sem veszi. Azonban évente 100-150 ezer új beteggel nő a szénanáthások mind népesebb tábora. A számtalan közismert allergiás kellemetlenségen túl azért veszélyes is a betegség, mert ha a szénanáthában szenvedőt nem kezelik, az orrból könnyen a tüdőbe vándorol az allergia, és asztmát okoz.
A védekezés első lépcsőfoka, hogy allergológus szakember megállapítsa, pontosan milyen növényre vagyunk érzékenyek, hogy ezután lehetőleg távol tartsuk magunkat a „bűnöstől”. Segítség lehet a pollenfilteres levegőszűrő a kocsiban és a lakásban, vagy szabadban járva a szoros napszemüveg. De ha az allergia lehetetlenné teszi a normális életvitelünket, nem szabad kitérni a kezelés elől – legyen szó tablettáról, orrspray-ről, szemcseppről vagy inhalátorról, injekcióról. Erről tanácsos előtte az orvossal értekezni!
Ma már létezik megelőző terápia is, amelynek során közvetlenül a bőr alá fecskendezik be annak az anyagnak a kivonatát, amelyre a beteg érzékeny. Ezután rendszeres időközönként megismétlik az injekciót. Eleinte gyakrabban – hetente –, később ritkábban, mintegy három éven át. A kezelés lényege „megtanítani” a szervezetet (pontosabban az immunrendszert) arra, hogyan álljon ellen az adott allergénnek. Amint az immunterápia kezdi kifejteni hatását, a tünetek enyhülnek, és általában kevesebb gyógyszerre lesz szükség. A terápiáról érdeklődjenek a bőrgyógyászatokon vagy a speciális allergia-szakrendeléseken.
Érdekes kérdés, hogy egyáltalán mi váltja ki az egyik évről a másikra a semmiből felbukkanó allergiát. Örökletes tényezők, környezeti hatások, például a környezetszennyezés, de az illető életvitele, táplálkozása, dohányzása, mozgásszegénysége, sőt, gyakran a lelki tényezők is befolyásolják, hogy valakinél kialakul-e az allergia. Azt is megfigyelték, hogy ha például a páciens szorong, depressziós, nem tudja megfelelően kezelni a stresszhelyzeteket, a feszültséget, akkor rendszerint nehezebben tud megbirkózni az allergia kellemetlen tüneteivel is.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu