Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Már a nagyon csekély mennyiségű cigarettafüst is növeli a tüdőbetegségek, a tüdőrák és a krónikus légúti betegségek kockázatát – állapították meg NewYork-i Presbiteriánus Kórház és a Weill Cornell Medical Center szakemberei.
A kutatók 121 személyt vizsgáltak meg és soroltak be a vizelet nikotin- és kotinin- (a nikotin bomlásterméke) tartalma alapján három – kis mennyiségű dohányfüstnek kitett, alkalmi dohányos, aktív dohányos – kategóriába.
A dohányzás több száz olyan gén aktivitását befolyásolja, amelyek a sejtek működésében és programozott halálában vesznek részt. A kutatócsoport ezért a személyek teljes genomját megvizsgálta, hogy megállapítsa: a légutak mely génjei aktívak, s melyek nem. Azt találták, hogy a nikotin és a kotinin szintje nem áll egyenes arányban a genetikai rendellenességekkel.
– Már a legalacsonyabb mértékű dohányfüstnek való kitettség is hatással van a légutak nyálkahártyájában lévő sejtek működésére − számolt be a kutatás eredményeiről dr. Ronald Crystal, a tanulmány szerzője. – Azok a gének, amelyek általában az erős dohányosok sejtjeiben aktiválódnak, már nagyon alacsony szintű kitettség esetén is be- és kikapcsolnak. S bár a genetikai hatás kisebb, mint a rendszeres dohányosoknál, ez nem jelenti azt, hogy a passzív vagy alkalmi dohányzásnak ne lennének mérhető káros következményei – mondta a doktor.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu