Támad a szuperbaktérium!

Az Indiában és Pakisztánban végzett plasztikai műtétek nem kerülnek sokba, az orvosi személyzet is képzett, ám a higiéniai viszonyok rémesek. A hazájukban kórházba kerülő NDM-1 enzimmel „feltankolt” betegek aztán megfertőzik a velük egy helyiségben tartózkodó pácienseket, hiszen a baktérium bárhol jól érzi magát.

Szigorú elkülönítéssel és erős antibiotikum-koktélokkal megfékezhető a kór terjedése, de ehhez az is kell, hogy korán felismerjék a bajt. Nem is ez a gond, hiszen egy már jól ismert betegség ellen hatékony módszerek állnak rendelkezésre. A kutatók attól tartanak, hogy az NDM-1 enzim más baktériumokban is felüti a fejét, s ennek nyomán olyan új fertőzések jelennek meg, amelyekkel szemben most még igazából tehetetlen az orvostudomány. A végén akár globális járvány is kialakulhat, milliók halhatnak meg.

Igaz, ezzel riogattak a korábbi halálos kórok felbukkanásakor is, aztán a tömeges katasztrófa elmaradt – de azért jobb félni, mint megijedni.

Amitől már évek óta rettegünk:

AIDS
A HIV vírus által előidézett szerzett immunhiányos szindróma eddig a legveszélyesebb a világjárványok közül. A vírus akkor terjed, ha a fertőzött személy testnedve egy másik személy vérébe kerül. Ha kialakul az AIDS, a szervezet képtelen védekezni, így egy egyszerű nátha is végzetes lehet. 1981 óta 25 millióan haltak bele, jelenleg körülbelül 34 millió AIDS-es élhet a világon. Egyelőre nem gyógyítható, drága kezelésekkel azonban meghosszabbítható a beteg élete, ám folyamatos állapotromlásra kell számítani. Magyarországon néhány ezer AIDS-es beteg él, de számuk folyamatosan nő.

Madár- és sertésinfluenza
A H1N1 vírus okozta kór néhány éve bukkant fel újra – először Olaszországban azonosították száz évvel ezelőtt. Madárról vagy sertésről terjed az emberre. Aggodalomra az ad okot, hogy az influenzavírusok könnyen mutálódnak, így kialakulhat az emberről emberre terjedő változat. Ez akkora világjárványt okozhat, mint az 1818-as spanyolnátha, amely több embert ölt meg, mint az első világháború. A H1N1 tavaly körülbelül 20 ezer áldozatot szedett világszerte.

Ebola
A fertőzöttnél először magas láz, hányás, hólyagosodás lép fel, a kötőszövetek szétroncsolódnak, a beteg a lappangási idő után tíz nappal minden testnyílásán keresztül elvérzik. A halálozási arány 50-90 százalék. Az ebola állatokról terjed át emberekre, de a humán szervezetben nem képes sokáig fennmaradni, ezért csak az elmaradott országokban szed áldozatokat, ahol nincsenek megfelelő kórházi körülmények. Eddig nagyjából kétezren haltak meg ebolában, de a szám valószínűleg erősen alulbecsült.