Veszélyes vakrepülés Mefivel

Aki naivan olvassa az internetes hirdetéseket, nehezen rakja össze, miért is kell napi 24 órás, nonstop szolgálatban árusítani egy növénytápszert, hiszen még egy megszállott dísznövénykertésznek sem olyan fontos a kedvenc fikusza szépsége, hogy éjjel kettőkor hívja a futárt, aki személyesen viszi házhoz a drága anyagot. A mefedront – amit Kati, Zsuzsi vagy Mefi néven is ismernek a partidrogok piacán – álcából növénytápsóként vagy porszívó-illatosító szerként árulják. A mefedron nevű, por vagy kapszula formában piacra dobott kristályos anyagot az Európai Unió számos országában már betiltották; így tettek a svédek is, ahol a hírek szerint emberéletet követelt. Az Európai Bizottság kérésére hamarosan nálunk is tiltólistára kerül a stimuláló hatású szer, mely a boncolások szerint Nagy-Britanniában és Írországban többtucatnyi fiatal halálában közrejátszhatott. Az anyag kezdetben feldobottságot, eufóriát hoz, később függőséget és egészségproblémákat (szívdobogást, hányingert) okoz.

– Versenyfutás folyik jó évtizede az újabb és újabb szintetikus szereket előállító illegális laboratóriumok és a hatóságok közt – magyarázza Demetrovics Zsolt pszichológus, az ELTE Pszichológiai Intézetének docense, a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet munkatársa. – Miután a régebben szintetizált anyagok tiltólistára kerülnek, mindig jönnek újak, melyeknek hatása hasonlít a kedvelt illegális drogokéhoz. Az unió hatóságai igyekeznek villámgyorsan azonosítani az anyagokat. A korai jelzőrendszernek köszönhetően már holnap megtudhatják, akár a magyar toxikoló­gusok is, ha tegnap Svédországban azonosí­tottak egy eddig ismeretlen szert. Ez derék dolog, de a kötelező tiltás önmagában nem oldja meg a problémát. Az illegálissá vált anyagtól néhányan talán visszariadnak, de a használók legtöbbje csak láthatatlanná válik.

Az ELTE és a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet külföldi kutatócsoportokkal és uniós együttműködéssel egy olyan, ReDNet nevű programot indított, mely a drogok csábításának kitett, a partikon szenvedélyt és izgalmat kereső fiatalokat szólítja meg. Mégpedig ott, ahol ők kommunikálnak: a világhálós közösségi oldalakon, illetve SMS-ben telefonon. A lélekgyógyász szerint ezek lehetnek a megelőzés valódi eszközei, nem a tiltás és a diszkórazzia.

A felpörgető szereket kipróbálók döntő többsége nem válik függővé, magyarázza a pszichológus. Csak attól nem lesz drogos egy kiegyensúlyozott családban élő fiatal, mert rossz társaságba keveredik. Hogy rászokik-e a szerre, az jórészt a személyiségén és a családi kapcsolatain múlik.

Azt sem árt persze észben tartani, hogy nemcsak a meghökkentő hatású és nevű partidrogok vezethetnek veszélyes függéshez. Miközben az illegális szereket üldözzük, a legális drogok – bár a társadalom elnézi használatukat – éppúgy tönkretehetik a tizen- és huszonévesek egészségét. Sokan a visszaélésre alkalmas gyógyszerekkel – altatókkal, nyugtatókkal, szorongásoldókkal – ütik ki magukat, ezek hatását itallal fokozzák. Függőséget okoz a feszültségoldás hétköznapi mankójaként használt alkohol is. Arról mégsem szólnak az újsághírek, hány lány issza le magát hétvégente, majd sodródik bele részegen nem kívánt szexuális kapcsolatba vagy esik teherbe, véli a pszichológus. Kutatásaik szerint a szexuális bűncselekményeknek nagyjából 3 százalékában játszik szerepet a partidrog, az esetek felében az alkohol számlájára írható a baj. Még mindig ez nálunk a kőkemény péntek esti valóság...